INFORÁDIÓ
2022. november 29. kedd
Taksony

vukovich gabriella

ksh

statisztika

infláció

gdp

népszámlálás

Vukovich Gabriella: az érzékelt infláció mindig más, mint a tényleges

Vukovich Gabriella: az érzékelt infláció mindig más, mint a tényleges

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Október 1-jén kezdődhet az első papírmentes népszámlálás Magyarországon – mondta Vukovich Gabriella, az InfoRádió Aréna című műsorában. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszélt az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnökeként végzett munkájáról, a GDP-számítás sajátosságairól, a fogyasztói kosár változásáról és a népességnövekedés esélyeiről.

Vukovich Gabriella az Arénában
 

Mit csinál az ENSZ Statisztikai Bizottsága?

Ez a globális statisztika összehangolásnak a csúcsszerve. 193 ország a tagja, a testület ülésein is minden ország képviselője részt vehet, de a globális munkában azért ennél sokkal többen dolgoznak. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága létrehozott rengeteg munkacsoportot, amelyek egy-egy speciális statisztikai területtel foglalkoznak, sztenderdeket, módszertani ajánlásokat dolgoznak ki. A munkacsoportokban földrajzilag kiegyensúlyozott a részvétel. A különböző fejlettségű régiók különböző statisztikai rendszereit mind képviselni kell, hogy aztán az elért eredményt a Statisztikai Bizottság megvitathassa. A vita után hozunk döntést arról, milyen lesz a nemzetközileg követendő módszertan.

Ott kezdődik az összehasonlíthatóság, hogy az adatgyűjtés mindenütt nagyjából ugyanolyan pontosságú, hatókörű, részlezettségű meg ütemezésű?

Ezek az ajánlások kiterjednek a statisztikai adatelőállítási folyamat egészére, beleértve az adatforrásokat is. Akármilyen típusú adatforrást is használunk, mindegyik fajtára egységes módszertant kell alkalmazni, az adatgyűjtéstől kezdve az adatmegszerzésen át a különböző feldolgozási módszertanokig. Meg kell lennie az összehasonlítható adatoknak, amit elküldünk az ENSZ-nek.

Az országok fejlettsége a statisztikai adatgyűjtésükre, statisztikai rendszereikre is igaz? Tehát a fejlett országok ebben is fejlettek, a közepesen fejlettek kevésbé fejlettek, a fejletlenek meg fejletlenek?

Nem egészen. A fejletlen országok között is vannak nagyon kiváló, robusztus statisztikai rendszerrel rendelkező országok. Nem akarok nyilván megnevezni senkit – mint a Statisztikai Bizottság elnöke nem is tehetném –, de tudjuk, hogy vannak a fejlett országok között is olyan statisztikai rendszerek, amelyek nem annyira fejlettek és a fejlődő országok között is vannak olyanok, amelyek viszont nagyon is elismerésre méltók.

Miért fontos egy országnak, hogy a statisztikai rendszere jó legyen?

Alapvetően a döntések megalapozásához kellenek az adatok.

Hogy tudják, mi mennyi?

Ha a statisztikai adatok megvannak, pláne ha megfelelő összehasonlítható idősorban, akkor azt is lehet látni, hogy az eddigi szakpolitikai döntések mit okoztak. Néha mélyebb ismeretekkel is rendelkezünk, néha kevésbé mély ismeretekkel, mindenesetre azt akkor is lehet látni, hogy milyen irányba haladunk. Egy tény, hogy bármilyen döntés megalapozásához a statisztikai adatok nélkülözhetetlenek. Ez érvényes nemcsak a politikai, a szakpolitikai, hanem a gazdasági döntéseknél is. Az ENSZ hivatalos statisztikára vonatkozó alapelvei azt is rögzítik, hogy mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni az adatokat.

Minden adatot? Tehát amit a Statisztikai Hivatal naplóz, mér és munkaként fölhasznál, ahhoz én még nyersen is hozzáférhetek?

Nyersen sem egy vállalkozásra, sem egy személyre vagy családra vonatkozóan azonosítható adatot nem lehet közzétenni vagy hozzáférhetővé tenni. Erre nagyon szigorú szabályok vannak. Az ENSZ hivatalos statisztikai alapelvei között is szerepel, hogy védeni kell az egyedi és a személyes adatokat, de a feldolgozott, már nem azonosítható információkat közzé kell tenni.

Amikor olyan új célok fogalmazódnak meg, mint a fenntartható fejlődés, akkor a statisztika képes ezeket adatokkal alátámasztani?

Olyannyira, hogy amikor az ENSZ a fenntartható fejlődési célokat 2015-ben meghatározta, akkor azonnal elkezdett a statisztikai bizottság is dolgozni, több nagy munkacsoportot is létrehozott, hogy a méréshez szükséges indikátorokat kidolgozzák.

A második covidos évben vagyunk benne, nyilván óriási mennyiségű egészségügyi jellegű adat érkezik be a világ összes statisztikai hivatalához.

Így van.

Ezek hivatalos adatok, nem lehet kívülről belenyúlni? Szakemberek kórházakban, egészségügyi ellátó intézményekben automatikusan képzik, tehát ha megnézem, akkor ott én a valóságot látom?

A WHO állítja össze a nemzetközileg összehasonlítható egészségügyi adatokat, minden országról begyűjti és közzé teszi. Úgy rakják össze az adatbázisokat, a táblákat, hogy az összehasonlítható legyen, ami nem azt jelenti, hogy feltétlenül minden egyes ország által előállított és az ország által közölt adat egyenszilárdságú.

Ez olyan, mint amikor valaki, mondjuk, kézzel kell hogy beírjon egy adatot és elcsúszik egy, akkor az az összes rossz lesz benne, amíg észre nem veszik?

Így van.

Aztán, ha javítják, akkor jön egy másik sor?

Mindig attól függ, hogy a különböző állami szervezetek mennyire vannak felkészülve az informatikai háttér használatára és mennyire képesek megfelelő minőségben és sebességgel feltölteni az adatokat. Sok összetevője van annak, hogy egy statisztika mitől lesz a végén jó minőségű és összehasonlítható. Ezzel együtt azt hiszem, hogy az alapindikátorok nagy része a fejlett országokban jól összehasonlítható, de nem egyformán kiterjedt. A Covid egyébként ilyen szempontból sokat „segített”, mert hirtelen nagyon megnőtt az egészségügyi adatok iránti igény. A statisztikai hivatal könnyebben fér hozzá rengeteg olyan adminisztratívnak nevezett adatforráshoz, amihez korábban nehezebben fért hozzá.

Ha egy államnak érdeke, hogy döntései megalapozottak legyenek, akkor a saját statisztikai hivatalának a lehető legtöbb adatot automatikusan elérhetővé kellene tenni...

Nem automatikusan, mert mindig van több technológiai részlet, amit tisztázni kell. A statisztikai törvény gyakorlatilag korlátlan hozzáférést biztosít az összes állami adatállományhoz. A gyakorlatban még mindig sajnos vannak olyan jogszabályok, amelyek az ágazati oldalon ezt korlátozzák. De az tény, hogy mi bármit bármikor át tudunk venni most már, és ezzel egyre inkább javul a statisztika minősége.

Az úgynevezett big data forradalommal a statisztikusoknak van dolga? Ez statisztikai feladat?

Részben a mi feladatunk, de, mondjuk, a hivatalos statisztikának nem az az alapvető feladata, hogy fejest ugorjon a sötétbe és ott elkezdjen kutakodni, megpróbáljon valami összefüggést feltárni. Azt viszont megállapítani, hogy mi az, ami az ilyen big data felhasználásban hasznos lehet a statisztikának, azon sokat dolgoztunk már eddig is.

Mennyire kell frissíteni a fogyasztói kosarat? Ami tegnap a kosaramban volt, az nem biztos, hogy ma is a kosaramban lesz.

A kosár egy másik kérdés, nem véletlenszerűen kapirgálunk, hanem a kosárhoz tartozó termékek árát keressük.

A mai kosár nem feltétlenül ugyanaz, mint a tegnapi kosár.

A kosár januárban változik a megelőző év fogyasztási szerkezetéhez igazodva.

Tehát látja a statisztikai hivatal, hogy az előző évben milyen volt a fogyasztás?

Minden évben a fogyasztói kosár aszerint változik, hogy új reprezentánsok kerülnek bele, egyesek pedig kikerülnek.

Köznapi ember akkor tartja jónak a KSH által közölt előző havi inflációt, ha azt tapasztalja, hogy a saját költései is nagyjából ennyivel növekedtek.

Ez így van.

Így szokott lenni?

Nem.

De ugye így érzik az emberek?

Az érzékelt infláció mindig más, mint a tényleges infláció. A Központi Statisztikai Hivatal nagyon objektív alapon mér és egy nagyon régen kidolgozott, kikísérletezett, minden országban egységesen nemzetközi összehasonlításra alkalmas árakat számol. Az embereknek nincs átlagfogysztásuk. Mindig arra kell gondolni, hogy az érzékelt fogyasztás, az érzékelt infláció több szemponból is torzít. Van egy pszichés hatás is! Az emberek sokkal inkább emlékeznek arra, ha emelkednek az árak, mintha csökkenek, és ez is befolyásolja az érzékelt inflációt.

A sertéshús ára lement, mert olyan volt a helyzet, senki nem mondta, hogy ejnye, lement a sertéshús ára.

Senki nem mondta, hogy az inflációt rosszul méri a KSH, még akkor sem, ha én kisebb árváltozást érzékeltem, mint amit a hivatal mond.

Az egy tapasztalati tény a statisztikusok szerint is, hogy mindig az év eleji átárazásokat kell figyelni, mert annak a dinamikája majd az év teljes terjedelmében ki fog hatni?

Az inflációt minden hónapban kiszámoljuk és aztán az éveset is, tehát tulajdonképpen bármilyen időszakra lehet inflációt számolni. Az éves jelentés nyilván már az év eleji torzítást is kisimítja.

Hogy tudja az ENSZ Statisztikai Bizottsága kezelni az egyes államok nemzeti adatait, a nemzeti számlákat? Azt látja-e?

Látja, hogyne. Az ENSZ Statisztikai Hivatala, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió, az OECD, ezek a gazdasággal foglalkozó nagy nemzetközi szervezetek mind begyűjtik a saját tagországaiktól a nemzeti számlaadatokat.

A népmozgalmi adatok harmonizált rendszerben jönnek legalább az unióban?

A népmozgalmi adatok az unióban és már egy jó ideje, Magyarországon is az anyakönyvhöz kapcsolódnak. A születéseket rögzítik az anyakönyvekben, az anyakönyvi adatok pedig átkerülnek a statisztikai hivatalokba. Ehhez csatlakozik egy statisztikai lap is, amiben aztán a születés, az újszülöttel és a szülőkkel kapcsolatos részletes adatok vannak. Van a halálozással kapcsolatos statisztikai lap is, illetve ott még kapcsolódnak a halottvizsgálati bizonyítványnak az adatai is, mert a halálokokat is a statisztikai hivatal dolgozza fel.

Egy az információ és a kommunikáció statisztikája, ami a bizottság programjában szerepel, ez mit jelent?

A szolgáltatókat jelenti, akik az információs, kommunikációs szolgáltatásokat nyújtják, a 3G, a 4G és az 5G. Hogy hány eszközt használnak az országban, a háztartásokban, a vállalkozásoknál, a közintézményekben, de ugyanakkor azt is mérik, hogy mennyire fejlett készségekkel rendelkeznek az emberek, akik használják.

Csak egy statisztikai hivatal tudja azt, hogy az én fiókomban már négy darab nem használt mobiltelefon van, mert látta, hogy én ötöt vettem eddig egész életemben?

Nem, van egy olyan adatforrásunk, amely a forgalmat, tehát az eladott mennyiséget nézi, de az előfizetésekről is van információnk, tehát tulajdonképpen az előfizetések számát mérjük igazán.

És ilyen adatokból lehet arra következtetni, hogy a mobilkommunikáció egy adott országban mennyire erős?

Nem. Mérjük az adatforgalomat, mérjük a feltöltést, és a letöltést is, a szolgáltatóktól kapjuk ezeket az adatokat.

És ebből lehet arra következtetni, hogy egy adott terület mobilkommunikációja milyen minőségű?

Igen, és jó néhány ország van már, ahol olyan adatokat is át tudnak venni a szolgáltatóktól, amelyek a cellainformációkból származnak. Ha van egy mobiltelefonom és én elmegyek az ország egyik végéből a másikba, és ott a különböző mobilcellák adják át egymásnak az én helyemet, akkor azt is lehet mérni, hogy milyen a mozgás.

De nem személyre visszavezethetően, hanem csak a jellegét?

Így van, meg hogy hány ember mozog, azt lehet mérni. És akkor ebből lehet például olyanokat számolni, mint a turizmus. Ha egy tengerpart irányába elindul több ember, akkor azt lehet mérni, hogy körülbelül mennyien vannak ott. Lehet mérni a nappali népességet, éjszakai népességet, a különböző ingázásokat, ezzel nagyon jól lehet modellezni, hogy milyen az emberek mozgása az országon belül, és ebből nagyon izgalmas információkat lehet megtudni akár gazdasági, akár szakpolitikai döntésekhez.

Mikorra tűzi ki a bizottsági üléseket, amikor online vannak? A saját órájához igazítja?

Igen, ez a világ olyan, hogy 0-tól 24 óráig tartanak az időzónák, úgyhogy ivalakivel mindig ki van szúrva. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága és egyébként a többi ENSZ-es nagy kormányközi bizottság is New York-i idő szerint számítja az üléseket. New York-i idő szerint reggel 10-től 1-ig és délután 3-tól 6-ig vannak az ülések.

A napirendet összeállította már?

A napirendet már el is fogadtuk egy ilyen speciálisan virtuális ülésekhez igazodó eljárásrend szerint.

Ezek ilyen megbeszélés jellegűek, feladatszabó értekezlet jellegűek? Szakmai vita jellegűek? Hogy néz ki egy ilyen ülés?

Van benne sokféle. Az egyik az a fajta előterjesztés, amikor beszámol egy munkacsoport a tevékenységéről, meddig jutott, mire jutott. Van, hogy egy közbenső ismeretetést tartanak, de azért rendszerint inkább végső beszámolókat kapunk, aminek már egy ajánlás is a tartalma és azt kérik a bizottságtól, hogy fogadja el. Vita mindig van, hozzászólások mindig vannak, persze egy csomó támogató hozzászólás is, de vannak azért jobbító megjegyzések is, és akkor ennek alapján véglegesítjük a döntést.

Amikor egy statisztikai bizottsági döntést meghoznak, akkor az a részes államok statisztikai hatóságaira irányadó? Mert ezekben az államokban nyilván törvények szabályozzák a statisztikai tevékenységet.

Ez így van. Viszont azáltal, hogy minden statisztikai hivatal részt vesz ezekben a vitákban, ő tudja, hogy mi az, amit tud és nem tud teljesíteni. Itt nem szavazatarányokról van szó, hanem konszenzussal hozott döntésekről. A döntések nem úgy kötelezőek, mint, mondjuk, egy európai uniós jogszabály, hanem ajánlás jellegűek. A Statisztikai Bizottság döntéseit fel kell még terjeszteni az ENSZ gazdasági és szociális tanácsához, ez a felsőbb szerve a legtöbb bizottságnak az ENSZ-ben, és ők hoznak végső döntést.

Amikor egy ország teljesítményéről szoktak beszélni, akkor a nemzeti összterméket, a GDP-t szokták mondani, de vannak más számok is. Mi az, amit a GDP megmutat és mi az, amit nem mutat meg?

A GDP az ország területén folyó gazdasági tevékenységeket, a termékek és szolgáltatások összeségét méri, ilyen módon az ország gazdasági teljesítményét mutatja. Az az igazság, hogy a GDP a legjobb mutató arra, ami a célja, tehát, hogy az ország gazdasági teljesítményét mérje. Azt nem méri persze, de nem is célja, hogy, mondjuk, milyen környezeti ártalmak árán született meg az a gazdasági teljesítmény, viszont pont azért, mert ezt önmagában a GDP nem méri, ezért kialakított az ENSZ Statisztikai Bizottsága egy olyan módszertant, ami kifejezetten a környezeti számlák rendszere, ami azt méri, hogy a környezet mennyire károsul vagy mennyire javul egy adott gazdasági tevékenység során, és ezt csatornázza össze aztán környezeti számlákká, és ily módon lehet azt is mérni, hogy ez most javított a környezet állapotán vagy rontott, vagy mennyit javított és mennyit rontott.

Olyan specialitásokat a GDP például tud mérni, amikor egy országnak nagyon sok külföldön dolgozó vendégmunkása van, és ők hazaküldik a keresményük egy jelentős részét, akkor az a nemzeti össztermék?

Az nem nemzeti termék, hanem külföldről érkező jövedelem. Ilyen értelemben mérjük, erre is vannak számok.

Mihez kell hasonlítani egy adott GDP-t? Például amikor láttuk, hogy 2020-ban 5 százalék körüli visszaesés volt, most meg több mint 7 százalék a növekedés, akkor most mi a valós GDP-növekményünk?

Negyedéves GDP-t is számolunk, éves GDP-t is számolunk, mindig mérjük az előző negyedévhez vagy évhez képest. A Covid első évében csökkent a GDP, méghozzá 4,7 százalékkal. Azt is tudjuk, hogy a második évben, tehát 2021-ben 2020-hoz képest növekedett 7,1 százalékkal, de azt is tudjuk, hogy összességében 2,1 százalékkal magasabb volt 2021-ben, mint ’19-ben, tehát a Covid előtti évben.

Ha az a kérdés, hogy a békeévhez képest meddig mentünk előre, akkor ez a 2 százalék körüli növekedés volt?

Igen, hozzátéve, hogy most hasonlítottuk időben saját magunkat saját magunkhoz, de hasonlíthatjuk az Európai Unióhoz is, az Európai Unió átlagához. Akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió átlagában nagyobb volt 2020-ban a visszaesés, mint Magyarországon és 2021-ben a növekedés kisebb volt, mint Magyarországon. Vagyis Magyarország gazdasága 2020-ban is jobban teljesített azáltal, hogy kisebbet esett vissza, mint az unió átlaga és 2021-ben pedig lényegesen nagyobbat nőtt, mint az unió átlaga.

A népességnövekedés hogyan alakult nálunk? Mert a 2,1, ami azt jelentené, hogy növekszik, szaporodik a magyar, attól még mindig messze vagyunk, de már nem annyira messze, mint, mondjuk, 2009 környékén.

A népességnövekedés több tényezős. A termékenység alapja, hogy hány gyerek születik, a másik fontos tényezője, hogy hány ember hal meg, a harmadik fontos tényezője, hogy hányan vándorolnak ki, a negyedik meg hogy hányan vándorolnak be. A termékenységre azt szoktuk mondani, hogy a 2,1 biztosítja a fenntarthatóságot vagy a születések számának a fenntarthatóságát, de igazság szerint a 2,1-es termékenység a generációk reprodukcióját biztosítja, tehát hogy az adott szülőpár reprodukálta önmagát.

Természetesen a valóságban nincs olyan, hogy átlagosan kicsit több mint 2,1, mert az három kell hogy legyen minimum.

Persze, mondjuk így, hogy 100 szülőpárnak 210 gyereke. De a halálozás nagyban befolyásolja a népességszám alakulását. Magyarországon a népesség 1980-ban volt a legmagasabb, 10 millió 710 ezren voltunk akkor, és most vagyunk 9 millió 690 ezren. Tehát több mint egymillióval vagyunk kevesebbe, mint 1980-ban. A csökkenés a természetes folyamatokból adódik, a halálozások száma meghaladja a születésekét, és tulajdonképpen szinte akármelyik időszakot nézzük, a nemzetközi vándorlási egyenleg mérsékelte ezt a természetes csökkenést. Összességében kicsit több volt mindig a bevándorlás, mint a kivándorlás, úgyhogy ez mérsékelte. Most az utóbbi két évben aztán különösen, hiszen még a külföldön dolgozók közül is elég sokan jöttek haza, hiszen vagy itthon akartak védett környezetben maradni, vagy elvesztették a munkájukat külföldön, vagy jobbak lettek a körülmények, és inkább hazajöttek. Ez a folyamat folytatódik, ez egy kicsit mérsékli a népességcsökkenést.

Arra a statisztika tud választ adni, hogy saját erőből képesek lehetünk-e a jelenlegi állapotunkban mi, magyarok megfordítani a fogyást?

Demográfusként nagyon nehéz választ adni arra, hogy mit lehet és mit nem lehet, mert kiszámíthatatlan. A számítás azt tudja megmondani, hogy megszületett mostanáig ennyi gyerek, körülbelül milyen továbbélési valószínűségek, hány éves korukig fognak élni és akkor körülbelül hányan leszünk. Azt mindig lehetett látni, hogy ahol az emberek több gyereket szeretnének, mint amennyit valamilyen okból aztán később vállalnak vagy vállalni tudnak, ott a népesedéspolitikának nagy tere van, mert el tudja gördíteni azokat az akadályokat, amelyek a kívánt gyerekszám megvalósításának útjában állnak, és ez Magyarországon is így van. És azért azt látjuk, hogy 2012 óta 1,23-ról 1,59-re nőtt a termékenység, ami egy óriási növekedés egy viszonylag rövid idő alatt, nagyon ritka, hogy ilyen növekedés legyen a termékenységben, és ez kifejezetten a népesedés- vagy családpolitikának köszönhető, mert olyan lehetőségeket biztosít a családoknak, amelyek közelebb hozzák azt, hogy meg tudják valósítani a családterveiket, a kívánt gyerekek meg tudjanak születni.

Demográfusként úgy látja, hogy ebben még van tartalék? Automatikus az összefüggés, ha még több akadályt gördítenek el előlünk, akkor abból az jön, hogy még több gyerek fog megszületni?

A családalapítással, a családalakítással kapcsolatos döntések mindig soktényezősök, de ha ezek a részben anyagi akadályok egy része elhárul, akkor az bizony a továbbiakban is tud segíteni.

Ez azt jelenti, hogy ezt mindig fejleszteni kell vagy fenntartani kell?

Mindig rá kell tenni valamit és mindig figyelni kell, hogy milyen akadályok vannak és milyen akadályokat hogyan lehet elhárítani. Annak idején mondtuk kicsit tréfásan, ha egy gyerekkocsit nem lehet a járdáról letolni, mert annyira ócska a járda meg olyan magas a járdaszegély, akkor az biztos, hogy nem a gyerekek megszületését akadályozza, de egy negatív körülmény a gyermekneveléssel kapcsolatban. Ez egy apróság persze és nem ezen fog múlni sosem, de vannak társadalmi akadályok, vannak anyagi akadályok, vannak fizikai akadályok, tehát ezeket mind el kell tudni hárítani. Az akadályok ellenére is születnek gyerekek, tehát nem arról van szó, hogy ezek mindenben akadályoznak és mindenkit akadályoznak, de minél kedvezőbb a környezet, minél kedvezőbbek a körülmények, annál nagyobb eséllyel születik több gyerek annak ellenére, hogy közben a szülőképes korú nőknek a létszáma csökken.

A népszámlálást ebben az évben már meg tudják tartani?

Nagyon remélem.

Tavaly elmaradt a Covid miatt.

Így van.

Online nem lehetett volna?

Teljesen online népszámlálást nem lehet tartani, de az egyik cél az, hogy amennyire lehet, online legyen. Teljesen papírmentes lesz a népszámlálás. A népszámlálás kezdődik október 1-jén, és az első 16 nap az online kitöltés időszaka lesz. Minden postaládába bedobunk egy levelet, amiben tájékoztatjuk a lakosságot, hogy népszámlálás van, mi a teendő, és a levélben lesz egy olyan azonosító is, amivel be tudnak lépni a népszámlálás online felületére, és ott ki tudják tölteni a kérdőívet mindenkiről, aki a háztartásba tartozik, meg a lakásról is, mert ez nép- és lakásszámlálás. Amikor eltelt ez a 16 nap, akkor azokra a címekre, ahonnan nem érkezett be online kérdőív, kimennek az összeírók. 30 ezer ember fog a terepen mozogni, és hat héten keresztül ők fogják személyes interjú keretében kitölteni a kérdőívet, de nem papíron, hanem tableten. Védjük az erdőket, az ökológiai lábnyomot is csökkentjük.

Mindenkinek lesz mobilinternete, mert nem mindenütt van azért a házban wifi?

Lesz mobilinternete, és a tableten rögzített adatok nem maradnak a tableten, azonnal bekerülnek a KSH adatbázisába, és ott is nyilván védett körülmények között, az adatbázisból aztán megcsináljuk a különböző statisztikai lépéseket.

A népszámláláson való részvétel törvény által kötelező mindenkinek?

A törvény kötelezővé teszi, így van.

Mennyi időt vesz igénybe a kitöltés online?

Körülbelül félórát. Persze ez nyilván attól is függ, ha nagyon nagy a család, akkor többet, mert minden személyről ki kell tölteni egy kérdőívet.

Tudja a rendszer, ha ki kell mennem vacsoráztatni, akkor megállítom, és azt addig elmenti, és utána folytatom?

Így van, van rá lehetőség, hogy elmentsem és folytassam. Egy nagyon felhasználóbarát rendszert alakítottunk ki. Már ismerjük, mert tavaly májusban akartuk a népszámlálást megtartani, tehát tulajdonképpen a rendszert már jól ismerjük.

Segít a rendszer, ha valamit nem jól csinálok, akkor észre fogja venni?

Abszolút segít a rendszer, és lesz természetesen személyes segítség is, lesz egy zöld szám, ott a kollégák fognak segíteni abban, ha valaki elakad.

Első előzetes adatok mikor jönnek ki?

Tavasszal, hiszen ősszel van a népszámlálás. November végén még van egy pótösszeírási időszak, ha valaki addig sehogy sem tudott adatot adni, akkor még bemehet az önkormányzatához és kitöltheti a kérdőívet, ezért lesznek tavasszal az első adatok. Amiatt, hogy nincsen papír, nem kell rögzíteni, nem kell rögzítést ellenőrizni., Akármilyen magas technikával is csináltuk korábban, karakterfelismerő rendszerekkel, akkor is ellenőrizni kellett. De minden ilyen adatgyűjtésnél az adatokat alaposan ellenőrizni kell, ami azt jelenti, hogy nem egész fél év alatt lesznek meg az első eredmények, ami az előző népszámláláshoz képest egy egyéves gyorsítást jelent, mert akkor másfél év után voltak meg az eredmények.

A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018