Történelmi pillanatokat élünk. A világgazdaságban a koronavírus-járvány után gyors kilábalás következett, de eltérő sebességgel, és a kockázatok a háború előtt is magasak voltak, mert az ellátási láncok lassan álltak helyre, és a nyersanyag-, valamint az energiaárak magas szinten alakultak – mondta az orosz–ukrán katonai konfliktus gazdasági hatásairól Virág Barnabás.

Az MNB alelnöke úgy fogalmazott, hogy a teljes regeneráció még nem következett be a háború kezdetéig, azóta pedig az első sokkhatás, a félelem erősödése uralja a mindennapokat a pénzpiacon is.

„Minden befektető az alacsony kockázatú eszközök felé mozdul, és a feltörekvő piacok eszközei ilyenkor nyomás alá kerülnek” – mondta a forint árfolyamára is utalva.

Arról is beszélt, hogy a szankciós politika hatásait még csak most vizsgálják, a biztos következmény, hogy az eddigi kapcsolatok Oroszország és az unió között elnehezülnek, de az eddig meglévő problémákat is tovább mélyítheti, mert Oroszország és Ukrajna fontos nyersanyagtermelő a világpiacon.

„Az inflációs kockázatok növekedésére és a gazdasági növekedés lassulására lehet számítani” – jelentette ki a jegybank alelnöke, és hozzátette, az infláció magában is veszélyeztette a növekedési kilátásokat. Továbbra is ez lesz a fő ellenség, a cél ennek letörése, és jelezte, az antiinflációs politikát folytatni kell.

A háború magyarországi hatásai tekintetében Virág Barnabás leszögezte, hogy fundamentálisan erős állapotban volt a magyar gazdaság, nagyon gyors növekedési képességgel jött ki a járványból, és ez február közepéig folytatódott. Emellett a bankrendszer ellenálló, jövedelmező állapotban van.

„Megvolt a kraft a magyar gazdaságban”

– jelentette ki az alelnök, és megismételte: ilyenkor a pénzpiacok normál reakciója, hogy a feltörekvő piacok eszközeit eladják a befektetők.

„Ez a háború nem a mi háborúnk, de a pénzügyi stabilitás megtartása a mi harcunk. Mindent el kell követni ezért az elkövetkező időszakban”

– emelte ki a jegybank alelnöke.

Oroszország kizárás szerinte kényesen érintheti az exportbevételre erősen építő orosz gazdaságot, de most fontos, hogy a szankciós politika mellett minden országnak fenn kell tartania a működőképességét.

„Magyarország esetében is a földgáz- és olajimport létfontosságú, ha elmaradnak a szállítások, annak súlyos következményei lennének, ezért most minden egyeztetés arról szól, hogy a reálgazdasági tranzakciókat hogyan lehet megtenni” – mondta.

Az uniós szankció által sújtott Sberbank magyarországi leánybankja ügyében gyorsan beavatkozott az MNB, két bankszünnapról döntött, és felügyeleti biztost rendelt ki a pénzintézethez, amely átvette a vezetését.

„Azt keressük, hogyan tudunk olyan megoldást találni, ahol az ügyfelek érdeke az első, és a legkevesebbet érzik meg belőle. A nyugodt rendezési feltételekben vagyunk érdekeltek” – mondta, és hozzátette, ezért volt szükség a hétmillió forintos betétkivonási limitre is.

A továbbra is magas inflációról úgy nyilatkozott, hogy már az ukrajnai háború kirobbanása előtt is komplex folyamat zajlott, korábban mindig volt egy jól azonosítható indok az infláció felpörgése mögött, most nincs ilyen, hanem több ok van egyszerre. A problémát szerint az okozta, hogy a kínálati oldalon gyors a visszarendeződés, miközben a kereslet is gyorsan regenerálódott, és ez lehetőséget adott az árak emelkedésére.

„A költségnövekedés azonnal átgyűrűzik a fogyasztói árakba, korábban ez lassabban ment, ez most újdonság” – mondta Virág Barnabás, és kiemelte: a kulcs az, ki milyen gyorsan kezd el reagálni. Az MNB Európában elsőként lépett, a kormányzati intézkedések is a magas inflációs hatás megtörését célozzák tavaly óta, és

az infláció még mindig magas, de régiós viszonylatban alacsonyabb.

„A háborús helyzet a felfelé mutató inflációs kockázatokat még emelte is. A szigorítási ciklusnak folytatódnia kell a következő időszakban is. Kiszámítható pályán visszük tovább a kamatemelési ciklust. A továbbiakban is ezt kell megtartani, amíg az inflációs helyzetkép nem javul. Ez egy hosszú út lesz. A háború miatt még hosszabb. Nincs pardon, mindent meg kell tennünk” – közölte az MNB alelnöke.

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság fundamentálisan jó helyzetben van, de emelkednek az inflációs kockázatok. A jegybank készen áll a beavatkozásra a piacok stabilitásának megőrzésére, mint fogalmazott:

a két kulcsszó a kiszámíthatóság és a rugalmasság.

Virág Barnabás arra figyelmeztetett, hogy egyéni szinten is döntéseket kell hozni, mert a magas inflációval ott is meg kell küzdeni, és kulcsszerepe van annak, hogy milyen megtakarítási döntéseket hozunk. A magyar megtakarítások 40 ezer milliárd forinttal emelkedtek az elmúlt tíz évben, de most az inflációs ennek az ellensége, ezért mindenkinek inflációálló megoldások kell keresnie, és ehhez érdemes áttekinteni az eszközöket. Az alelnök szerint a prémium állampapír ilyen időszakban jó megoldás lehet alacsony kockázat mellett.

„Ilyenkor a kapkodás, a türelmetlenség rossz tanácsadó, megfontolt döntéseket kell hozni”

– tette hozzá. A jegybanki kamatemelés egyelőre a bankbetéteknél lassabban jelenik meg, és a hiteloldalon kevésbé jelent meg az árazásban az élénk verseny miatt, de az inflációs kockázatok miatt az átárazódás ott is meg fog történni.

Infláció ellen csak komplex eszközökkel lehet fellépni, a jegybank a kamatemelési ciklus folytatásával avatkozik be, emellett a második hullámban a költségvetési konszolidáció is elindult, és a harmadik szakaszt a termelékenység növekedése jelenti majd.

„A pénzpiaci mozgások az inflációs kockázatokat növelik. Ezt a nap 24 órájában monitorozza a jegybank, és a szükséges lépéseket meg fogja tenni. Gyakori befektetői magatartás a kevésbé kockázatos eszközök felé mozgás. Nem fundamentális folyamattal állunk szemben, de ezzel foglalkozni kell, mert az inflációra hatása van” – mondta, és úgy jósolta, hogy

az első napokat a félelem uralja, de utána ahogy jönnek a konkrétumok, akkor fokozatos megnyugvás irányába indul el a piac.

A jegybanki eszközök között a leghatékonyabbként a kamatok emelését említette. Az elsődleges cél az árstabilitás elérése, az árfolyam is ezt befolyásolja, ezért a legerősebb eszközökkel kell fellépni. Az árfolyamról azt mondta, a régiós, feltörekvő országok devizái kéz a kézben gyengülnek, csak a mértékben van kisebb eltérés.

Szóba került a tavaly 94,5 tonnásra duzzasztott jegybanki aranytartalék felértékelődő szerepe is, mert ilyen helyzetben derül igazán ki, hogy az aranynak komoly nemzetstratégiai szerepe van. Háborús helyzetben az arany árfolyama jelentősen emelkedik, most 1900 dollár fölé ugrott.

„Az elmúlt két évben volt koronavírus-járvány, most itt a háború, nem lehet tudni, mi jön még, ez felértékeli ezeknek az eszközöknek az értékét. A kulcsszó a bizalom, az arany ilyen időszakban olyan érték, amivel a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat lehet erősíteni” – mondta Virág Barnabás.