felmelegedés

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékek pedig megnézhetik magukat – ezáltal az élelmiszer-termelés is.

A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által összeállított United in Science 2020 című jelentésből.

Tavaly 2 hónap alatt 2,2 millimétert emelt az olvadó jég az óceánok vízszintjén.

A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.

Az elmúlt öt évben mérték a három legforróbb júliust a világban - közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben.

Hullámvasúton érezhetjük magunkat, hiszen elhúzza a tavasz előttünk a mézesmadzagot a következő pár nap, illetve a hétvége alatt, majd a jövő hét elején jön a hidegzuhany.

Az idei tél volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta európai klímakutatók szerint, a különbség több mint 3 Celsius-fokos.

Az ausztrál nyarak már kétszer olyan hosszúak, mint a telek a klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés nyomán - derült ki a meteorológiai adatok elemzéséből.

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint.

Kétmillió olyan helyet azonosítottak a NASA kutatói az Északi-sarkon, ahol metán szivárog a talajból.

A nap nagy részén kitart a nyugodt, napos idő, de este feltámad a szél.

Ez a jelenség is a globális felmelegedéssel van összefüggésben, a tudósok szerint lehet mérsékelni a veszteségeket.

Természetesen csak a hivatalos mérés megkezdése (1901) óta gyűltek az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálatnál.

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Ennek oka a globális felmelegedés. Egy, a témában készített, minden eddiginél részletesebb kutatás jutott erre a felismerésre.

Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most "szinte biztosak" abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett első klímakonferenciája óta a Föld több mint fél fokkal lett melegebb, óriási mennyiségű jég olvadt el és világszerte pusztító időjárási katasztrófák sora következett be.