Címke: brexit (1767 cikk)

Michel Barnier volt francia külügyminisztert, korábbi uniós biztost nevezte ki az Európai Bizottság arra, hogy előkészítse, illetve vezesse a tárgyalásokat az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválására, amelyről a szigetország népszavazáson döntött.

Egyes EU-államok nagyobb engedményt adnának az unióból távozó briteknek, mint amit David Cameron lemondott miniszterelnök kiharcolt. A Brexit-tárgyalások előtt felmerült ugyanis, hogy a britek bent maradhatnának a közös piacban, de hét évig távol tarthatnák az uniós dolgozókat.

Az EU vezetői hajlandók lennének megengedni a kilépő Nagy-Britanniának, hogy 7 évig terjedően korlátozhassa az uniós munkaerő szabad (be)áramlását, miközben teljes mértékben hozzáférhetne a közös piachoz, de mindezért cserébe továbbra is igen jelentősen hozzá kellene járulnia a közös uniós költségvetéshez - tudta meg a tárgyalóasztalon fekvő egyik fő forgatókönyvet vasárnap a brit Guardian.

David Cameron volt brit miniszterelnök az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás előtt nem sokkal megpróbálta rávenni Angela Merkel német kancellárt egy olyan nyilatkozat támogatására, amelyben Berlin, Párizs és az Európai Unió más vezetői engedményeket helyeztek volna kilátásba az unión belüli szabad mozgás alapelvében arra az esetre, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad.

Csath Magdolna közgazdász szerint először pánikhangulat alakult ki a Brexit hatására a brit piacokon, de az unióval való kilépési tárgyalások felgyorsítása megnyugtatja majd a piacokat.

Az Európai Központi Bank várakozó álláspontra helyezkedett Nagy-Britannia kiválását illetően. A Bank élén álló Mario Draghi Frankfurtban hangsúlyozta, hogy a valutaegységbe tömörült országok gazdaságát egyelőre nem érintette nagyobb mértékben a britek döntése, amelynek értelmében a szigetország kilép az Európai Unióból. Azonban a német nemzeti bank elnöke ezzel kapcsolatban tartós bizonytalansággal számol, ami visszavetheti a  konjunktúrát.

A globális pénzügyi válság mélypontja óta nem tapasztalt ütemben zuhant júliusban a brit gazdaság aktivitása a pénteken ismertetett előzetes összágazati beszerzésimenedzser-index (BMI) tanúsága szerint.

Át kell gondolni és szabni az uniós intézmények működését, és növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét a döntéshozatalban - derült ki a Visegrádi 4-ek álláspontja a szervezet miniszterelnökeinek közös, varsói sajtótájékoztatóján. A kormányfők szerint jelentős reformokra van szükség a közösség működőképességének fenntartásához.

Belgium, Finnország és Magyarország jelzett nyilvánosan is készséget arra, hogy átvegye a 2017 második félévi soros EU-elnökségi teendőket Nagy-Britanniától, de az se kizárt, hogy a britek előtt és után esedékes Málta és Észtország félévét hosszabbítják meg 3-3 hónappal. A brit miniszterelnök szerdán jelezte Donald Tusknak, hogy London eláll az elnökségi félévtől.

A brit kormány nem kívánja betöltetni az Európai Unió soros elnöki tisztségét - közölte a Downing Street. Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felétől látta volna el ezt a fél évre szóló tisztséget.

A londoni felsőbíróság tárgyalási napirendjére vette azokat a jogi kifogásokat, amelyeknek benyújtói szerint törvénysértő lenne, ha a brit kormány parlamenti jóváhagyás nélkül léptetné ki az országot az Európai Unióból.

A Brexit lefolyásának legvalószínűbbnek tartott forgatókönyve alapján csökkentette kissé világgazdasági növekedési előrejelzését az áprilisban kiadott World Economic Outlook elemzés felülvizsgálatában a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Magyarország jelezte az uniós intézményeknek, hogy kész vállalni az Európai Unió (EU) soros elnökségét 2017 második fél évében, amit eredetileg Nagy-Britannia adott volna - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint komoly Brexit-sokk éri elsősorban jövőre a brit gazdaságot, és emiatt hosszabb távon a munkanélküliség is várhatóan jelentősen emelkedik.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter szerint kifejezetten előnyös, hogy Boris Johnson személyében nem egy diplomata stílusú ember fogja vezetni a brit külügyet.

Nagy-Britannia Brexit-ügyi minisztere szerint "nagyvonalú" megállapodás várható London és Brüsszel között a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogainak csorbíthatatlanságáról, de azt nem zárta ki, hogy a jövőben, "egy bizonyos időpont után" az újonnan érkezőkre már nem vonatkoznának ugyanezek a jogok.

Nem közeledtek az álláspontok Skócia függetlenségének kérdésében a brit és a skót kormányfő között - tűnt ki az elhangzott nyilatkozatokból Theresa May és Nicola Sturgeon pénteki egyeztetése után.

Az új brit miniszterelnök reméli, hogy országa pozitív tárgyalásokat tud folytatni az Európai Unióval a közösségből való távozásról, de időre van szüksége a felkészüléshez. Erről Theresa May Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét tájékoztatta csütörtökön, telefonon - közölte a szóvivője.

Az Egyesült Államok várhatóan az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot is abba az irányba fogja terelni, hogy egyik fél se veszítsen sokat a kiválással - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás egyetemi docens, külpolitikai szakértő.

Boris Johnsont, London volt polgármesterét nevezte ki Nagy-Britannia külügyminiszterévé Theresa May miniszterelnök. Az eddigi külügyminiszter, Philip Hammond a pénzügyminiszteri tisztséget kapta, az eddigi pénzügyminiszter, George Osborne pedig távozik a kormányból.