Címke: űrkutatás (404 cikk)

Emellett 2025-ig 150 műholdat bocsátanak fel.

Csak Zuma kódnéven ismert, titokzatos űreszközt állított pályára a Föld körül vasárnap a SpaceX magáncég az amerikai kormány megbízásából.

Bemutatta a következő évekre tervezett missziós projektjeit a NASA. Az amerikai űrügynökség két projektet választott ki a 2020-as évekre, egy a Szaturnusz Titán nevű holdjához, a másik egy üstököshöz indulhat.

Fél méter vastag, szerves, szénvegyületekből álló védőréteg borítja az Oumuamuát, a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert aszteroidát.

Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón: egy hűvös, Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében.

Mágneses Nulltér Laboratórium alapkövét tették le Fertőbozon. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont által elnyert 435 millió forintos uniós pályázatnak köszönhetően egyebek mellett űrtechnikai és idegtudományi kutatásokat segíthet az új laboratórium.

A Tiangong-1 kínai űrállomás akár 100 kilós darabjai is a földre hullhatnak, mondják szakértők. Azt is megbecsülték, mikor kerülhet erre sor.

Eddig úgy hitték, a kozmikus sugárzás a Tejútrendszer központjából érkezve éri a Földet, egy új felfedezés szerint azonban éppen ellenkezőleg történik, ugyanis távoli galaxisokból érkeznek a kozmikus részecskék.

Megsemmisült a Szaturnusz légkörében a Cassini, az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA űrszondája pénteken, ezzel befejeződött a húsz éve tartó misszió, az emberiség egyik legjelentősebb műholdas küldetése.

A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő "nagy ugrás" felé irányította - írta a BBC hírportálja.

Bórt fedeztek fel a vörös bolygón, és ez egy új tanulmány szerint ez segíthet a kutatóknak megválaszolni a kérdést, hogy kialakulhatott-e az élet a bolygón - írta a 24.hu.

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően.

Egy új, Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint esténként havazik a vörös bolygón - igaz, nem éppen úgy, mint ahogy a Földön megszokhattunk.

Minden eddiginél részletesebb és élesebb képeket készít a Yepun teleszkóp.

Paolo Nespoli olasz, Szergej Rjazanszkij orosz és Randy Bresnik amerikai űrhajóssal a fedélzetén felbocsátják a Szojuz MSZ-05 űrhajót a bajkonuri űrközpontban pénteken. A három asztronauta a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra utazik.

Vélhetőleg egyfajta kozmikus sárgolyóból alakult ki a Naprendszer legtöbb aszteroidája - állapította meg két kutató az általuk végzett szimulációs vizsgálatok alapján. Eredményeiket a Science Advances című tudományos lapban mutatták be.

Magyarok is részt vesznek az Európai Űrügynökség új, PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars, vagyis ’bolygótranzitok és csillagoszcillációk’) névre keresztelt programjában. A terv szerint 9 év múlva pályára álló űrtávcső exobolygókra vadászik majd, és képes lesz arra, hogy az eddigieknél fényesebb csillagok mellett is észlelje a bolygókat, a jelenleg vizsgáltnál sokkal nagyobb területen. A program nem titkolt célja az is, hogy földön kívüli – esetleg értelmes – életet találjon. A jelenlegi eszközeinkkel elutazni valószínűleg nem tudnánk egy idegen civilizációhoz, de egy "plátói" kapcsolat is korszakalkotó felfedezés lenne az emberiség számára.

A Kepler űrtávcső segítségével magyar csillagászok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási sebességét. Eszerint a 200 éve született költőről elnevezett égitesten nagyon gyorsan telnek a napok: a kisbolygó 3,5 óra alatt megfordul a tengelye körül – mondta az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA csillagásza.

2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.