A NASA által megosztott első nagyfelbontású színes fotót a rover elejére szerelt kamera készítette. A képen a kopár és poros táj, valamint a rover árnyéka látható, amely a talajra vetődik.

Egy másik kép a rover jobb első kerekének egy részletét és a kerék alatti sárga, köves talajt mutatja.

As @NASAPersevere instruments come online, we are using processes and lessons learned from @MarsCuriosity. Thanks for all your interest and your patience! It will be worth the wait! pic.twitter.com/3iAa70WQqO

— Thomas Zurbuchen (@Dr_ThomasZ) February 21, 2021

Az egytonnás, hatkerekű Perseverance több mint 470 millió kilométer megtétele után csütörtökön landolt a Marson a 250 méter mély Jezero-kráterben. A tervek szerint egy teljes marsi évig – 687 földi napig – dolgozik majd a bolygón, ahol a mikrobiális élet nyomai után kutat.

Marsi időszámítás szerint élnek a Földön

A rovert a Jet Propulsion Laboratoryból (JPL), a NASA bolygókutató intézetéből irányítják. A műveletet a tajvani származású Yen Cheng vezeti, aki húsz éve dolgozik a NASA űrmisszióin. A 61 éves mérnöknek ez már a negyedik Mars-küldetése, ezúttal az űrhivatal Robot Interfész és Vizualizációs csoportjának vezetőjeként.

Yen Cheng a CNA tajvani hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a következő hónapokban a csoportnak a marsi idő szerint kell élnie. A marsi éjszakák alatt a hőmérséklet akár mínusz 80 Celsius fokra is süllyed, ezért

a rovernek fűtenie kell magát, és csak a marsi nappalok alatt tudja folytatni a munkáját.

A rover pihenőidejét a földi csoport arra használja fel, hogy megtervezze a marsjáró következő napi mozgását. De mivel a marsi napok mintegy negyven perccel hosszabbak a földinél, ezért a két bolygó közötti időeltérés folyamatosan változik. Yen Cheng példaként megemlítette, hogy aznapi műszakja délután kettőkor kezdődött, egy hét múlva azonban már este tízkor áll munkába.

A mérnök arról is beszélt, hogy az egytonnás rover irányítása valójában nem olyan egyszerű, mint egy jármű távirányítása. Ugyanis a Marson nincs GPS, ezért Yen Cheng és csoportja készített egy navigációs szoftvert a rovernek, amelyhez egyebek mellett 3D-s vizualizációs technológiát, valamint virtuálisvalóság- és kibővítettvalóság-technológiát is használtak. Emellett a rover kutatását az űrhivatal számos csoportjának összehangolt munkája támogatja.

A Perseverance missziójának minden lépése "számtalan ember évtizedes munkájának eredménye" - fűzte hozzá a mérnök.

Arra a kérdésre, hogy vajon a NASA-nak van-e arra kidolgozott stratégiája,

hogy mit tegyen, ha a rover az élet jelére bukkanna a Marson,

Yen Cheng azt válaszolta, hogy nincs ilyen, de mint tréfásan megjegyezte, nyilván azonnal le kéne fotóznia.

A mérnök szerint az idén született gyerekek már megérik, hogy életükben ember lép a Marsra. Az a technológia, amely ezt lehetővé teszi, már létezik, de egy emberes Mars-misszió sok százszor annyiba kerülne, mint a Perseverance 2,7 milliárd dolláros küldetése.

Működőképes a marshelikopter

A Perseverance az első marsjáró, amely magasba emelkedni képes kísérleti marshelikoptert is vitt magával. Az Ingenuity a landolás után a hétvégén szintén jelezte a Földnek, hogy működőképes.

A következő 30-60 napban azonban még nem válik le a roverről, amelynek aljához kapcsolódik.

Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyeléssel.

A NASA élő adásában videót és színes fotókat is lehet majd látni az amerikai keleti parti idő szerint délután kettőkor kezdődő közvetítésben (magyar idő szerint este nyolckor).