Elég nagy bajban vagyunk, hisz már a világ is nagyon gyorsulva melegszik – jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. Korábban a tudósok úgy látták, hogy körülbelül 0,2 Celsius-fokot fog melegedni a Föld évtizedenként, vagyis évi körülbelül egyötöd fokot, ám most már azt látják, hogy a világ is egyharmad Celsius-fokot melegszik egy évtized alatt. Ezzel szemben Európa kétszer ilyen gyorsan melegszik, és Európán belül is Magyarország középső része melegszik a legjobban, körülbelül háromnegyed és egy Celsius-fok közötti mértékben évtizedenként – hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke.

A másik probléma elmondása szerint az, hogy olyan iszonyú gyorsan rohan előre ez a melegedés, hogy nagyon nehéz az alkalmazkodás. Vannak, akik szerint elegendő az alkalmazkodás, nem kell foglalkozni a mérsékléssel. A szakember szerint ezzel az a baj, hogy mire végre sikerülne egy szinthez alkalmazkodni, az éghajlat már rég tovább változik, tehát „itt egy száguldó és egyre gyorsabban száguldó vonat után rohanunk, és az még csak az alkalmazkodás”. Ráadásul az alkalmazkodásnak vannak határai – tette hozzá.

„Ez a mostani kánikulai külső hőmérséklet már túlmegy az alkalmazkodás határain,

hiszen az emberi szervezet 36 fokon üzemel. Az ételt, amit megeszünk, mindig elégetjük, tehát hőt termelünk, azt pedig tudjuk a fizikaóráinkról, hogy a hő csak melegből hidegbe megy, vagyis ettől a hőtől csak úgy tudunk megszabadulni, ha kint hűvösebb van, mint mi vagyunk. Ideig-óráig még úgy is meg tudunk valahogy megszabadulni a forróságtól, ha izzadunk, viszont ahhoz száraz idő kell, és ez is nagyon megterheli a szervezetet, minél több fizikai munkát vagy kintlétet vagy direkt napsütést kapunk, annál jobban” – hívta fel a figyelmet.

Felidézte: nagyon sok exa haláleset történik egy-egy ilyen forró nyáron. Például 2023-ban 40 ezer plusz haláleset történt Európa-szerte, ez hatalmas szám, azonban az éghajlatváltozásnak jóval többen áldozatául esnek.

„Nem csak a halálról van szó, hanem

nagyon sokan maradandó egészségkárosodással fogjuk az életünket a továbbiakban leélni,

valamint a termelékenységünket, a napi életünket jelentősen korlátozza, hiszen a munkahelyek egy részén nem lehet a normálisan dolgozni, a szabadföldekre nem engedhetünk ki napközben embereket munkába, mert életveszélyes lenne, tehát építkezések, mezőgazdasági munkák nagy része áll napközben. Éjszakára kell ezeket tolni, amíg lehet, de azoknak az embereknek is ki kell magukat valamikor pihenniük, ha éjszaka kell dolgozniuk. Tehát összességében nagyon nagy stresszt és próbát ad a magyar gazdaságnak ez a hőhullám, és sajnos ez csak a bevezető ahhoz, ami jön, amennyiben sürgősen nem állítjuk meg a globális felmelegedést” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.

Már nem is az a kérdés, hogy lesz-e valaha 50 Celsius-fok mondjuk Budapesten, hanem az, hogy mikor – értett egyet a felvetéssel, megjegyezve, hogy nagyon valószínű az ilyen rendkívül szélsőséges időjárási események bekövetkezése Magyarországon is. Felhívta a figyelmet egy évfordulóra: most volt öt éve, hogy 3 napig az 50 fokos hőmérsékletet súroló hőhullám sújtotta Kanada nyugati részét és az Egyesült Államok nyugati részét. Ekkor az ágon megsült a gyümölcstermés, az óceánban a tengeri herkentyűk jó része élve megfőtt, és nagyon sokan áldozatul is estek ennek a hőséghullámnak. Ráadásul ez olyan helyen következett be, ahol a tudományos elemzések alapján nem lehetett volna ilyen időjárás az ember által okozott éghajlatváltozás nélkül, vagyis még oda is elért ennek a hatása. És már látjuk, hogy Szicíliában, Törökországban, Görögországban is voltak hasonló, 50 fokos vagy azt súroló hőségrekordok – emelte ki.

Ürge-Vorsatz Diána szerint azonban nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor lehetnek nálunk is 50 fokos hőségek, hiszen három hete még azt sem tudták előra a tudósok, hogy a mostani magyarországi hőhullám ennyire „brutális” lesz.

A mostani hőséghullámnak

nagyon fontos intő jelnek kell lennie

egyrészt arra, hogy muszáj alkalmazkodni, legalábbis muszáj kidolgozni olyan intézkedéseket, hogy ilyenkor a népesség legsérülékenyebb tagjai – az idősek, a szívbetegek, esetleg a kisgyerekek – a kánikula elől menedéket kaphassanak, vagyis légkondicionált menedékhelyre tudjanak jutni.

„Másrészt muszáj sokkal dinamikusabban csökkentenünk a kibocsátásokat, és megállítanunk az éghajlatváltozást, hiszen most még ezt meg tudjuk úgy csinálni, hogy nem jár nagyon jelentős áldozattal, hanem inkább esetleg még érhetőbb városokkal, vagy alacsonyabb energiaárakkal, áramdíjakkal, és így tovább; nagyon sok pozitív hozadékot hozna. Ha viszont későn lépünk és rohannunk kell, és őrült módon kell a kibocsátásokat hirtelen levágni, akkor az biztos, hogy fájdalmas lesz. Tehát sokkal jobban megéri szépen, fokozatosan még megpróbálni lépni és megelőzni az ennél jóval szörnyebb hőséghullámokat” – hangsúlyozta az InfoRádióban Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke.

Védekezni szerinte fásítással lehet, ez a városokban, településeken különösen fontos, illetve felhívta a figyelmet a túlzott klímahasználat veszélyeire is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.