Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
A Szent Mihály-kápolna Vonyarcvashegynél 2018. május 16-án este. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben emelték, a pusztító balatoni viharból megmenekülő 40 halász emlékére.
Nyitókép: MTI/Varga György

Balatoni körkép: fontos fejlesztések kezdődnek

Megújuló vízimalom és kápolna, kerékpárút, szabadidőpark és még pár fejlesztés.

Megújult a gyenesdiási vízimalom, másfél milliárd forintot kap Szántódpuszta, kerékpárút épül Berény és Vörs között. Nem rekedtek meg a turisztikai célú fejlesztések a kisebb, de az utóbbi években egyre vonzóbb és állandó lakhelynek is szívesen választott balatoni településeken – írja az mno.hu.

Önkormányzati és más pályázati forrásból, illetve magánfelajánlásokból újult meg belülről, és kapott új külsőt, esztétikus környezetet a Keszthely-közeli Gyenesdiáson az élelmiszeripari műemlékként őrzött, több mint ötszáz éves, Talabér (Bujtor, Osvald)-féle vízimalom, ahol egyedülálló pékmúzeum, herbárium, fűszerkert és tanösvény várja a kirándulókat.

A Gyenesdiással szomszédos Vonyarcvashegy Szent Mihály-dombján önkormányzati, egyházközségi és civil összefogással kezdődhetnek turisztikai fejlesztések. Megújul a legendás halászemlékhely környezete: 1729 telén a tó jege beszakadt, hat vonyarcvashegyi halász vesztette életét, harminchatan viszont csodával határos módon kiszabadultak a víz fogságából. Ennek emlékére emeltek egy kedves kis kápolnát a település Szent Mihály-dombján, ami a letűnt évszázadok során az egyik legtöbb látogatót vonzó észak-balatoni emlékhellyé vált.

A Délnyugat-Balaton három csendes településének a Regionális fejlesztési operatív programból kerékpárút-fejlesztésre kapott 470 millió forintos támogatás is lendületet ad. A Balatonberény–Balatonszentgyörgy–Vörs bicikliút kivitelezésére háromszáz napja volt a tendergyőztes vállalkozásnak – áll a Közbeszerzési Értesítőben. A felhívás tartalmazza, hogy a 11,5 kilométeres út nyomvonalának északi végpontja a balatoni bringakörút már megépült szakasza, déli végpontja pedig a vörsi vasútállomás lesz.

Másfél milliárd forint állami támogatást kap a déli parti Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ a paraszti kultúra emlékeit őrző épületeinek felújítására, további 290 mil­liót arra, hogy visszavásárolhassa a baloldali kormányok által eladott Ádám-pincét.

Egy számukra múlt ősszel biztosított, 140 millió forintos keretből Balatonszőlősnek és Holládnak öt-, illetve négymillió forintja lesz például szabadidőparkok kialakítására, Vászoly és Lesencefalu pedig játszóteret, míg Nemesgulács szintén szabadidőparkot építhet az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott forrásból.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program pályázatán elnyert százötvenmillió forint támogatásból a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. megépíti Siófok töreki városrészében az egyedülállónak ígérkező Vizek Házát, ahol interaktív kiállításokkal kívánják felhívni a látogatók figyelmét a víz- és a környezetvédelem fontosságára.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×