Az egészségügy átalakításáért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter a napokban egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, valamint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével az egészségügyi törvényjavaslatról. A tárcavezető levélben tájékoztatta az érintetteket arról, hogy a kormány mely javaslatokat fogadta el és melyeket nem. A dokumentumot a MOK saját oldalán tette közzé.

A levél szerint a kormány elfogadta a kamara kirendelésre vonatkozó javaslatát. Így ennek időtartama az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók esetében békeidőben a Munka Törvénykönyve szabályaihoz igazodik, vagyis a 12 hónapos időszak alatt összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot nem haladhatja meg. Az eredeti törvényben egy plusz egy év szerepelt lehetőségként. A kabinet nem fogadta el azt a javaslatot, hogy veszélyhelyzet idejére is hasonló korlátozás vonatkozzon.

Elfogadták azt az érvet is, hogy az olyan családoknál, ahol 16 évesnél fiatalabb gyermek van, és mindkét szülő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, csak egyiküket lehessen kirendelni. Ezt a kérést az érdekképviseletekkel történő megbeszélésén fogalmazták meg a kormányzatnak.

A kabinet osztja azt az álláspontot, hogy az alapellátásban polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatottak számára - akiket a törvényben szereplő bérfejlesztés nem érintett -

szintén érzékelhető jövedelemnövekedést kell biztosítani.

A vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak ugyanis kimaradtak a béremelési körből.

Ezzel szemben az összeférhetetlenségi szabályok tartalmának jelentős enyhítésére, vagy azok bevezetési határidejének érzékelhető elcsúsztatására vonatkozó javaslattal nem értett egyet a kormány. Ennek oka az a levél szerint, hogy a javaslatok ellentétben állnak az egészségügy működésének korrekcióját indukáló egyik alapelvvel, azaz a köz- és magánegészségügy részbeni szétválasztásával kapcsolatos szakpolitikai álláspontjával.

A levél szerint a résztvevők aggódtak, hogy a törvényi határidő, ameddig az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezet tartalmáról az érintettet tájékoztatni kell, túl rövid, ezért a kormány elfogadta azt, hogy e tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követően kelljen csak megadni. Ezzel párhuzamosan

a kormány megváltoztatta az újfajta munkaszerződés megkötésének 2020. decemberi 31-i határidejét, kitolva azt.

A bértáblát januártól alkalmazni kell, hogy ne érje anyagi hátrány az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat.

Kincses Gyula MOK-elnök azt közölte:

úgy tűnik, a tárgyalások ha nem is voltak egyszerűek, de eredményesek voltak.

"Azt gondolom, hogy elég hatékonyak és eredményesek voltunk, egyedül összeférhetetlenségi szabályok nem enyhültek. A többi a MOK kompromisszumos javaslatok szellemében változik" - írta a kamara Facebook-oldalán.