A Szíria nyugati részén, Idlib tartományban dúló harcok miatt már közel egymillió ember menekült a szír–török határra, amelyet betonkerítés véd, így átkelni nem tudnak. Ez humanitárius válsághelyzetet okoz a térségben.
Törökországban jelenleg 3,7 millió menekült tartózkodik, míg Európában a menekültek száma jóval kevesebb, körülbelül másfél millió főre tehető.
Törökország azt állítja, hogy nem kapta meg azt a pénzt az Európai Uniótól, amelyet a 2016-os megállapodásban Brüsszel megígért a menekültek ellátásáért, visszatartásáért – mutatta be a határnyitás okát Kis-Benedek József.
„A 6 milliárd euróból körülbelül 2,8 milliárdot kaptak meg, tehát még a felét sem, a törökök ezt mondják. Az Európai Unió részéről nincs konkrét nyilvántartás, legalább nem teszik közzé – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő. – Ugyanakkor az Európai Unióból a pénzek úgy érkeznek, ahogy ez az unióban gyakorlat.
Nem közvetlenül a török kormánynak utalják át a pénzeket, hanem azoknak NGO-knak,
amelyek a menekültek ellátásával foglalkoznak” – ismertette Kis-Benedek József, hozzátéve, hogy a vita tehát arról zajlik, hogy a törökök szeretnék megkapni azt a pénzt, amit számukra beígértek, az európai országok ugyanakkor azt mondják, hogy a menekülteket befogadó különféle objektumok felépültek, így ők az NGO-knak adják, hogy gondoskodjanak élelemről, vízről, gyógyszerekről és így tovább a menekültek számára.
A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta:
Görögország tartja a török–görög határt, a menekültek nem jutnak tovább Európa felé.
„Nagyon fontos, hogy a görög politika rettenetesen megváltozott, és már egyértelműen betartja azt a politikát, amit már korábban is be kellett volna minden országnak, ami nevezetesen a külső határok megvédése. Ami azt jelenti, hogy a görögök most felsorakoztak a határ mentén, nem a hadsereg – hangsúlyozta –, hanem a rendőri erők és határőrök. Ehhez kaptak egyrészt politikai támogatást az Európai Uniótól, miszerint »mindenképpen kiállunk a görög mellett és segíteni fogunk«, amit korábban nem mondtak. Másrészt ígéretet kaptak egy 700 millió eurót segítségről is. Ismerve a görög hadsereg képességeit, amely nincs is egyelőre igénybe véve,
meg fogják tudni oldani ezt a problémát, még akkor is, ha Erdogan több embert is fog a határra engedni.”
Kis-Benedek József szerint jelenleg nem szükséges a magyar határkerítés megerősítése vagy meghosszabbítása, a jelenlegi török határnyitás miatt nem nő majd ugrásszerűen a Nyugat-Balkánra érkező menekültek száma. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy rendezni kell a Nyugat-Balkánon veszteglő 12 ezer menekült sorsát. Májusban a horvát elnökség szervez a kérdésben uniós szintű tanácskozást – emlékeztetett Kis-Benedek József.
Koronavírus – „nem szabad azt gondolni, hogy kezd lassan kifújni”
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára arról is beszélt az Arénában, hogy bár Magyarország jól kezeli a korona vírus okozta járványhelyzetet, de
a lakosságnak is vannak kötelességei a járvány terjedésének visszaszorításában,
ami – szavai szerint – nemcsak orvosi, hanem katasztrófavédelmi, rendészeti feladat is.
Itthon az operatív törzs hangolja össze megyei és országos szinten az orvosi és rendészeti feladatköröket és a rendszer jól működik – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
„Én úgy látom, hogy Magyarországra sok mindent el lehet mondani, de az egész rendszer többé-kevésbé jól működik.
Nyilvánvaló, hogy vannak homokszemcsék a rendszerben,
vannak panaszok, hogy például a háziorvosok nem kapnak kellő mértékű támogatást, vagy lehet olyanról hallani, hogy valaki bemegy a Centrumkórházba azzal, hogy rosszul érzi magát és elküldik, és ez micsoda disznóság. De nekik nem az a dolguk, hogy a háziorvosra tartozó betegeket kezeljék […] – vélekedett. – Előfordulnak rendészeti feladatok is – jegyezte meg – tapasztaltunk is, hogy néhány embert meg kell keresni, erre a rendőrségnek megvan a nyilvántartása, és be tudják azonosítani viszonylag rövid időn belül azokat a személyeket, akik fertőződhettek.”
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára arra is felhívta a figyelmet, hogy járvány idején a lakosságnak is vannak kötelezettségei a higiéniai vagy gyülekezési szabályok, illetve az utazási korlátozások betartásában.
„Vannak olyan intézkedések, amelyek az emberek érdekében történnek, amiket percenként lehet hallani a médiából: mossunk kezet és egyéb dolgok, ez is beletartozik, mert van, aki elfelejti, vagy, hogy lehetőleg ne menjünk olyan helyre, ahol sokan vannak. Ezeket meg lehet akadályozni egy-egy intézkedéssel, nem véletlen, hogy a március 15-i rendezvényeket lefújták. Lehetőleg nagy rendezvényeket nem szerveznek, és mondjuk futballmeccs nélkül nagyon jól lehet élni – fogalmazott. A szakértő arra is kitért, hogy például a turizmus nagyon meg fogja érezni a koronavírus miatti helyzetet. – Magyarországon nagyon sokan mennek Olaszországba, azt hiszem, ebben az évben ez egy kicsit másképp fog kinézni. Sokkal kevesebben fognak menni. Emellett reméljük, hogy Horvátországban nem lesz akkora probléma, de azt sem gondolta senki, hogy a Kanári-szigeteken előfordulhat.
Tehát eléggé az elején vagyunk, és nem szabad azt gondolni, hogy lassan kezd kifújni. Sajnos még nem vagyunk a tetőponton.”
Kis-Benedek József arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség rendelkezik egy 6 konténerből álló, biológiai laborral, ami telepíthető, és ha a helyzet úgy kívánja ez a mobil labor az ország bármely pontján felállítható és bevethető.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
