eur:
392.43
usd:
367.51
bux:
67039.3
2024. április 26. péntek Ervin
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Egyszámjegyű szja, támogatás a hazatelepülőknek, csok kiterjesztése - a legfontosabb javaslatok

Közzétette 330 pontból álló versenyképességi programját a Magyar Nemzeti Bank. Ezek között vannak javaslatok a demográfiai fordulat érdekében, a háztartási megtakarítások aktivizálására és egy új pénzügyi modell kialakítására is.

Munkaerőpiac

A jegybanki javaslatok között szerepel a munkaerő-tartalék felszabadítása, aktivizálása az adórendszeren keresztül, a bérek fenntartható emelése, a külföldön élők hazavonzása, a felnőttek képzési rendszerének megerősítése és a vállalkozói hajlandóság erősítése

Az egyszámjegyű szja mellett az MNB javasolja, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja. Azt is javasolják, hogy a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbsége emelkedjen, a nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalóknál pedig nőjön a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa. A nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.

Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására.

A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában is meggondolandó az MNB szerint. Úgy vélik, hogy

a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

Az anticiklikus munkaerőpiaci járulék bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg 1,5 százalékos járulékkulcs mértéke a munkaerőpiaci konjunktúraciklushoz igazodna. Kedvező foglalkoztatottság mellett magasabb lehetne a járuléknem kulcsa, míg reálgazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség emelkedése idején a kulcs mérsékelhető lenne.

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben

előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése

- jegyezte meg az MNB. A személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot. A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is.

A foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárulhat a digitális nomádok (földrajzilag nem kötött, elsősorban fejlett technológiai megoldásokkal dolgozó rugalmas külföldi munkavállalók) vonzása is. A digitális nomádok vonzása segítheti az új típusú munkavállalási formák meghonosítását, ezáltal a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, ami versenyképességet javító tényező.

A külföldön élők hazavonzására az MNB bérfejlesztést javasol az állami hiányszakmákban, kezdeményezi a családtámogatási elemek ismertségének növelését, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszer ismertségét erősítő kampányokat, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatását a költségek leírásával, adókedvezményekkel és a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítését.

Demográfia

Erre a területre nagy hangsúlyt fektet a kormányzat is, Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be.

A jegybank

a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) 70 százalékos plafonjának növelését és a gyed-plafon átlagbérhez kapcsolását javasolja,

hogy a tervezett gyermekek megszületésének anyagi akadályai mérséklődjenek. Javasolja emellett az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelését és a támogatás gyermekszámtól függő progresszív növelését. Az egyszeri anyasági támogatás jelenleg az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, ami 2018-ban 64 125 forintot tett ki.

A hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára indulótőke-program bevezetését javasolják. Ennek keretében

minden külföldről hazatelepülő családtag számára egyszeri meghatározott összegű támogatást biztosítana az állam, ha a következő 3 évben legalább egy további gyermeket vállalnak,

és életvitelszerűen nem hagyják el az országot a következő 5 évben.

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére a terhesség 6. hónapjában egyszeri egészségpénztári támogatás bevezetését javasolják.

A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalásának támogatására a jegybank szerint megfontolandó a diplomás gyed összegének további növelése, baba- és családbarát egyetemi kollégiumi férőhelyek létrehozása, a lehetséges passzív félévek számának növelése.

A gyermekvállalás tervezett időhöz képesti kitolódásának gyakran egészségi okai vannak. Az MNB mindkét nemre kiterjedő célzott szűrővizsgálatok aktívabb támogatását javasolja, ingyenes inzulinrezisztencia-szűrővizsgálatot a szülőképes korban lévő nők számára, a mesterséges megtermékenyítés aktívabb támogatását, a terhesség alatti államilag támogatott vizsgálatok körének bővítését, a magzati halálozások csökkentését a terhességgondozás további fejlesztésével, a védőoltások árának csökkentését, valamint a rendelési idők munkaidőhöz történő igazítását.

Az MNB a családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemeinek béremelkedéshez igazítását javasolja, továbbá a családi adóalap kedvezmény rendszerének megreformálását a negatív adó engedélyezésével. Utóbbi azt jelentené, hogy azon (legális jövedelemmel rendelkező) háztartások, amelyek a kedvezményt nem tudják teljes mértékben kihasználni, támogatásban részesülnek. Javasolják továbbá a nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítését és a 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalap-kedvezmény növelését.

A javaslatok szerint biztosítani kellene, hogy valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely; bővíteni az óvodai férőhelyek számát, hogy 2,5 éves kortól lehetséges legyen az óvodai felvétel minicsoportokba; a térítési díjakhoz való állami hozzájárulás révén támogatni a magánbölcsődék és magánóvodák igénybevételét; családbarát módon fejleszteni a köznevelési rendszert (például az ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig).

A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének támogatására az MNB az atipikus foglalkoztatási formák járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzését javasolja, a családbarát munkahelyi környezet kialakítását és munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozásának ösztönzését, a gyermekek nyári táboroztatásának támogatását, a bébiszitterek jogállásának tisztázását, állami iskolabusz-rendszer létrehozását.

Javasolják továbbá a pénzügyi rendszer szolgáltatásainak családbarát fejlesztését, ilyen például

  • a testvérek számától függő diákhitelkamat,
  • a gyermek előtakarékossági számla (gyesz) bevezetése;
  • a csok vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztését a második gyermek megszületésének ösztönzésére;
  • a csok szabályaiban lefektetett értékek módosítását az ingatlanpiaci folyamatok követésére;
  • a használt lakás vásárlásakor igényelhető csok esetén a 35 millió forintos értékhatár eltörlését;
  • befektetési cél esetén a lakásvásárlási szabályok szigorítását;
  • új városrész-koncepciók kidolgozását;
  • az üres önkormányzati lakások hasznosítását;
  • első lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény növelését, új lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény értékhatárának folyamatos felülvizsgálatát.

Javaslatokat fogalmaznak meg az építőipari kapacitások bővítésére is az otthonteremtés támogatására, amelyek az építőipari munkaerőállomány bővítését, az állami beruházások ütemezett piacra vitelét és a lakásépítések előtt álló adminisztratív korlátok oldását szolgálják.

Az MNB szerint a gyermekvállalást el kellene ismerni a nyugdíjrendszerben,

ezt szolgálná a felnevelt gyermekek számának figyelembe vétele az induló nyugdíj összegének megállapításakor, valamint a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj megállapítása során.

A nyugdíjrendszer demográfiai kihívásainak enyhítésére a kiegészítő nyugdíjalapokban való alanyi jogú tagságot javasolják, a munkáltatók kiegészítő nyugdíjalapokhoz való hozzájárulásának támogatását, az állami támogatások hatásosságának növelését.

Pénzügyi modell

Új pénzügyi modell kialakítását javasolja a versenyképességi programjában. A javaslatok között szerepel a fordított kezességvállalási eljárás kialakítása, amellyel az eddigiektől eltérően a banki hiteligény előtt a garanciaszervezet minősítené a vállalati ügyfelet. Javasolják a kizáró kritériumok célzott lazítását, hogy bővíthető legyen a kockázatos, de még élet- és garanciaképes, hitelezhető vállalkozások köre. Emellett rugalmasabb (70-90 százalékos) garanciamértéket indítványoz az MNB.

Kiterjesztenék az "üzleti angyal" adókedvezményt, hogy ne csak a 3 évnél fiatalabb innovatív vállalkozásokba való befektetésért lehessen kedvezményt kapni, hanem az idősebb vállalkozások is tőkéhez jussanak. Ehhez szükségessé válhat a de minimis értékhatár emelése.

A hitelek előtörlesztéséhez kapcsolódó adminisztratív terheket és díjakat, köztük a közjegyzői díjakat is csökkenteni kell, és lehetővé kell tenni a pozitív hiteltörténeti adatok kötelező átadását, valamint az egyszerű és felhasználóbarát bankszámlaváltás lehetőségét.

Javasolja az MNB bankszámla-konstrukciók kidolgozását és terjesztését nyugdíjasok, szociálisan hátrányos helyzetben lévők bankkapcsolatainak növelésére.

Javasolják ezért, hogy 2020-tól jogszabályi előírás alapján legyen elérhető minden banknál egy, e fogyasztói csoportok számára kedvezményes feltételekkel igénybe vehető számlakonstrukció.

A POS terminálok és egyéb elektronikus fizetési megoldások lefedettségét javítani kell, az elavult IT-rendszerek felújítására, cseréjére és az azonnali fizetési rendszerrel összehangolt fejlesztésekre pedig adókedvezményt javasolnak a pénzügyi tranzakciós illetékből – javasolja a jegybank.

Az MNB a mobilfizetési alkalmazások fejlesztésének ösztönzését illetékkedvezménnyel támogatná, és az azonnali fizetési rendszerrel összehangolt digitalizációs fejlesztések támogatását is, valamint banki csomagárazás bevezetését is javasolja a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások területén.

Az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás érdekében kezdeményezik, hogy a NAV-nál elérhető kereset-kimutatásokat a hitelintézetek elektronikusan lekérdezhessék, valamint azt, hogy a lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkenjenek, a közjegyzői okiratba foglalás folyamatát pedig sztenderdizálással egyszerűsítsék.

Tőkepiac

A tőkepiac szélesítésére is fogalmaz meg javaslatokat az MNB annak érdekében, hogy a banki hitelezéssel együtt egy jól diverzifikált finanszírozási környezet jöjjön létre. Azt írták, Magyarországon a GDP arányos tőzsdei kapitalizáció nemzetközi összehasonlításban alacsony, 20,6 százalék. A 30 százalékos kapitalizációs arány elérése becslések szerint 0,2-0,3 százalékponttal növelheti a potenciális kibocsátás szintjét a gazdaságban, és megjegyezték, hogy szoros pozitív kapcsolat látható a tőkepiac fejlettsége, a jólét és az innováció között.

Az MNB egyebek mellett javasolja az állami vállalatok bevezetését a tőzsdére kisbefektetői részvényprogrammal, illetve a bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzését. Szükség van a jegybank szerint a modern vállalati kötvénypiac kiépítésére és az állami szerepvállalásra a hazai részvénypiac fejlesztésében.

Megtakarítások

A jegybank szerint új ösztönzőkre van szükség a lakosság kezében lévő állampapír-állomány érdemi növeléséhez. Javasolják egy új, kifejezetten a készpénz megtakarítás állampapírba való átforgatását célzó konstrukció bevezetését. Az új állampapír hosszú futamidejű, kedvező árazású lenne, és legálisan szerzett készpénzben tartott jövedelem befektetése esetén visszaváltható lenne.

A legális vagyontartás mellett cél az adózatlan jövedelmek bevonása is.

A megújítási kockázat csökkenésén keresztül a stabil államadósság finanszírozást erősítené, ha a lakossági állampapírok átlagos futamideje számottevően magasabb lenne. Annak érdekében, hogy érdemben tudjon nőni a lakossági állampapírtartás, javasolják a lakossági termékpaletta bővítését hosszabb futamidejű, vonzó kamatozású értékpapírok bevezetésével.

Javasolják az automatikus kamattőkésítés, az automatikus vásárlási lehetőség bevezetését, az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a TBSZ-rendszer újragondolását. Jelenleg a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) konstrukcióval érhető el a kamatadómentesség, azonban ez a megoldás nagyon bürokratikus - hívták fel a figyelmet. Cél, hogy a lakosság minél hosszabb távú állampapírokban tartsa a megtakarítását, ami számára kamatelőnnyel, az állam számára a megújítási kockázat csökkenésével jár.

Természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék,

és ösztönöznék a Munkavállalói részvényprogramokat.

Az MNB Jóléti Alap létrehozását indítványozza a nyugdíj- és egészség-megtakarítások fúziójával. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára. A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.

A Nyugdíj Előtakarékossági Számlán (NYESZ) is javasolják az osztalékadó-mentességet, miután a jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Kkv-k

Kezdeményezik egyebek mellett, hogy a kezdő vállalkozók

az első három évben társaságiadó-mentességet élvezhessenek és tovább csökkenjen a szocho ebben a szektorban.

Javasolják azt is, hogy a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezménynél a beruházás értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra csökkenjen, a beruházásokat azonnal el lehessen számolni az adóalapban és azokat le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból, illetve javasolják, hogy a kkv-k bérfejlesztési támogatást kaphassanak beruházási feltételekkel.

A szektor termelékenységének növelése érdekében elő kell segíteni a felvásárlásokat és fúziókat, egyszerűsíteni és gyorsítani kell a felszámolási eljárásokat - írták.

Az MNB azt is javasolja, ha a vállalat élén generációváltás történik, az járjon együtt 2 éves osztalékadó-elengedéssel, a fiatal és női vállalkozók számára pedig kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek jöjjenek létre.

Szorgalmazzák a nagyvárosi co-working irodák számának bővítését, a nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelését és az egyetemi inkubátorok, spinoffok támogatását.

A munkaerőpiaci versenyképesség növelése érdekében javasolják a munkát terhelő közterhek célzott csökkentését a kis- és középvállalkozásoknál.

A javaslatok között szerepel vállalati honlap kötelező létrehozása, a vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése, az IKT (információs és kommunikációs technológiai) kockázatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorítása és egy célzott állami alap létrehozása, amely elsősorban a már meglévő technológiák (ERP, CRM szoftverek, felhő szolgáltatások stb.) adaptálását támogathatná szemléletformálással, oktatással és beruházási kerettel.

Címlapról ajánljuk
Már az egészségügyi rendszereket is veszélyeztetik a kiberbűnözők

Már az egészségügyi rendszereket is veszélyeztetik a kiberbűnözők

A pénzügyi szektor sokkal jobban fel van készülve a különféle kibertámadásokra, mint az egészségügyi szolgáltatók – mondta az InfoRádióban Palicz Tamás egészségügyi kiberbiztonsági szakértő. Arról is beszélt, hogy az utóbbi időben előfordult, hogy bizonyos támadások után teljesen újra kellett szervezni egy-egy kórház vagy egyes estekben egy teljes régió működését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×