A Magyar Idők arról ír, hogy idén tizenötször többen gyújtottak rá tiltott helyen Budapesten, mint két évvel ezelőtt. A hatóságnak 206 alkalommal kellett helyszíni bírságot kiszabnia, amely 30 ezer forint is lehet. A nem dohányzók védelméről szóló törvény módosítása 2012 januárjában lépett hatályba. Azóta nem lehet rágyújtani például a megállókban, de ezt a szabályt egyre többen megszegik mostanában.

A Magyar Nemzet szerint a kormány migránsokkal szembeni agresszív politikája és a félelemkeltés egészen új típusú problémákat gerjeszt; úgy tűnik, most már mindenkire ferde szemmel néznek az emberek, aki egy kicsit is eltér a megszokottól. A Pest megyei Perbálon például három, fogyatékos-otthonba önkénteskedni érkező Srí Lanka-i egyetemistára hívtak rendőrt, mert migránsnak nézték őket.

A Világgazdaságban az olvasható, hogy az év első tíz hónapjában több mint 11 százalékkal nőtt a boreladás itthon, miközben a gyengébb minőségű, földrajzi jelzés nélküli borok forgalma alig több, mint a felére esett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb borpiaci jelentése szerint a vásárlók a korábbi trendekkel ellentétben egyre inkább a jobb minőségű borokat részesítik előnyben.

A Portfolio azt írja, hogy szokatlan kéréssel fordult a kongresszushoz több mint 400 gazdag amerikai. Azt szeretnék elérni, hogy a republikánus többségű törvényhozás ne csökkentse az adóikat, mert azzal csak tovább növelné a vagyoni egyenlőtlenségeket. Nyílt levelüket Soros György is aláírta.

A napi.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke elérte a világsajtó ingerküszöbét. Tállai András Mezőkövesd parlamenti képviselőjeként elintézte, hogy a Mol csökkentse az ott árult üzemanyagok árát. A Bloomberg szerint ez az eset megmagyarázza, hogy miért gyengébb Magyarország versenyképessége Malawiénál vagy Ugandáénál.

A Pénzcentrum az online felsőoktatási képzéseknek nézett utána és megkérdezett egy szakértőt arról, hogy a világ legnevesebb egyetemeinek internetes tanfolyamai milyen értékkel bírnak a magyar munkaerő-piacon.