eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Patyi: az Ab-nek egyszerre kell döntenie a hitelesítő és az elrendelő határozat sorsáról

Az Alkotmánybíróságnak (Ab) az alaptörvényből fakadó együttműködési kötelezettség alapján egyszerre kell döntenie a kvótareferendum ügyében benyújtott mindkét beadványról, arról, amelyik a kérdést hitelesítő határozatot támadja, és arról, amelyet az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata ellen nyújtottak be - mondta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Patyi András kifejtette: az Országgyűlés már elrendelte a népszavazást a kormány által kezdeményezett kérdésben, de ezt a határozatot megtámadták az Alkotmánybíróság előtt. Az Ab-nek 30 napja van a döntése meghozatalára.

E hónap végéig az Alkotmánybíróságnak döntenie kell az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatának alkotmányosságáról - mondta, hozzátéve, ha a bíróság úgy látja, nem volt jó a döntés, akkor megsemmisíti és az Országgyűlést új eljárásra utasíthatja.

Az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel párhuzamosan magát a népszavazási kérdést hitelesítő bizottsági döntést helybenhagyó kúriai határozatot is megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Ennek elbírálására külön határidőt a törvények nem szabnak, de az Alaptörvényből fakadó általános együttműködési kötelezettség alapján az Alkotmánybíróságnak egyszerre kell a két kérdést eldöntenie. "Nem lehet az, hogy elengedi az országgyűlési határozatot, majd néhány hónap múlva kiderül, a kérdés eleve nem volt jó" - szögezte le Patyi András.

Hozzátette: ebből következik, hogy az Alkotmánybíróságnak egyszerre kell döntenie a kérdés és az elrendelés sorsáról.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×