Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.09
bux:
143806.72
2026. november 18. szerda Jenő

McCain szerint Putyin fegyverként használja a menekültválságot

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem áll érdekében a partnerség a Nyugattal, és a menekültválságot fegyverként használja, hogy megossza a transzatlanti szövetséget és aláássa az "európai projektet" - mondta John McCain republikánus szenátor, az amerikai felsőház katonai bizottságának elnöke vasárnap az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

A fórum Közel-Kelettel foglalkozó panelbeszélgetését felvezető előadásában John McCain elmondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin meg akarja őrizni Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét, Oroszországot vezető közel-keleti hatalommá akarja tenni, és Szíriát az orosz haderő korszerűsításánek "gyakorlótereként" használja.

Az is elképzelhető, hogy az orosz elnök újabb "kihelyezett katonai központot" akar létrehozni Szíriából Kalinyingrád és a Krím-félsziget mintájára - tette hozzá.

Úgy vélte, nincs esély a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) csütörtök-pénteki müncheni külügyminiszteri találkozóján a fegyvernyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről kötött megállapodás végrehajtására. Azt mondta, az egyezmény csupán arra jó, hogy az orosz bombázók egy újabb hétig támadhassák a lázadókat és a civil lakosságot Aleppóban.

Hozzátette, hogy Oroszországot és "Aszadot, a mészárost" terheli a felelősség a menekülthullámért, és Moszkva a "diplomáciát az agresszió szolgálatába állítva" csak akkor tárgyal majd komolyan a harcok leállításáról, amikor eléri stratégiai célját, az Aszad-rezsim és saját térségi szerepe megerősítését.

John McCain hangsúlyozta: Oroszországnak be kell fejeznie a bombázásokat, Aszadot le kell váltani, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet fel kell számolni, és a Nyugatnak mindebben az eddiginél sokkal nagyobb erőkkel kell közreműködnie, szövetségben térségi államokkal.

A szenátor szerint az Egyesült Államokat is terheli felelősség a súlyos szíriai helyzet kialakulása és az IÁ felemelkedése miatt. Hiba volt a kivonulás Irakból, hiba volt a szíriai ellenzéki csoportok felfegyverzésének elmulasztása, és hiba volt a közvetlen beavatkozás elmulasztása azután, hogy kiderült, Aszad vegyi fegyvert vet be saját népe ellen - sorolta.

Norbert Röttgen, a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke a beszélgetésen megállapította, hogy Oroszország katonai erejét használva "fölénybe került" a közel-keleti régióban, és a Nyugat tanácstalanul szemlélte ezt a történelmileg példátlan folyamatot. Úgy vélte, Moszkva "kész tényeket" akar teremteni, és miután elérte céljait, szövetségbe hívja majd a Nyugatot a közös ellenség, az IÁ ellen.

A jobboldali CDU képviselője szerint nem volt helyes Európa és az Egyesült Államok visszahúzódása a térségből, és azonnali fordulatra van szükség. Különösen Washingtonnak kell aktivizálnia magát, katonai szerepvállalás formájában is - hangsúlyozta a politikus.

Hozzátette, hogy Németország is nagy hibákat követett el, nem fordított kellő figyelmet Szíriára nem kezdett tárgyalni időben Moszkvával arról, hogy alakítsanak ki a menekülteknek védett övezeteket az országban.

Rijád Hidzsáb, a szíriai ellenzéki csoportok tárgyalási koordinátora hasonló gondolatokat fejtett ki, úgy vélte, Oroszország és Irán a térségi befolyását akarja erősíteni a szíriai konfliktus befolyásolása révén, miközben a nemzetközi közösség magára hagyta a szíriai népet, amelynek a kormányhadsereg és az IÁ barbársága mellett az orosz bombázásokat is el kell viselnie.

Hangsúlyozta, hogy az IÁ Szírián messze túlmutató fenyegetést jelent, az Aszad-rezsim pedig "mágnesként vonzza a terroristákat", ezért a damaszkuszi vezetés eltávolítása és az IÁ felszámolása közös érdek. Rijád Hidzsáb hozzátette, hogy Washington hibázott, amikor csak az Aszad-rezsim vegyi fegyvereinek megsemmisítéséről gondoskodott, és nem döntötte meg az elnök hatalmát.

Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter elsősorban Iránt bírálta a fórumon, hangsúlyozta, hogy szerinte a teheráni vezetés a szankciók visszavonása révén szélesedő mozgásterét és anyagi lehetőségeit a térségi hegemónia kiharcolására akarja felhasználni, ami nemcsak Izraelt, hanem valamennyi szunnita muzulmán többségű országot fenyegeti.

Hozzátette, hogy a régió válságát meghatározó tényező a síita- szunnita ellentét az iszlámban, és nem az izraeli-palesztin konfliktus. Ezt mutatják a csatlósok révén vívott háborúk is, mint a szíriai polgárháború. A szíriai rendezés esélyeit borúlátóan ítélte meg, azt mondta, hogy "krónikus instabilitásra" számít, és a Nyugatnak - beleértve Izraelt - nincs átfogó stratégiája a helyzet kezelésére.

John McCain népes törvényhozási küldöttség élén érkezett a bajor fővárosba, hogy részt vegyen az MSC-n. Sajtójelentések szerint a delegáció nagy része nem vett részt azon a szombat esti fogadáson, amelyet hagyományosan a mindenkori bajor kormányfő ad az MSC alkalmából. Az amerikai törvényhozók tiltakozásból nem mentek el a rendezvényre, amiért Horst Seehofer bajor miniszterelnök a napokban Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A Spiegel Online hírportál szerint a fogadáson csupán egy szenátor vett részt.

Horst Seehofer február elején tett kétnapos látogatást az orosz fővárosban Edmund Stoiber volt bajor kormányfővel. Horst Seehofer szombaton az MSC margóján megbeszélést folytatott Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×