A Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította S. Gábor gyanúsított védőjének azon indítványát, amelyben védence házi őrizetének megszüntetését kérte - közölte a Fővárosi Törvényszék hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a bíróság a végzést azzal indokolta, hogy a kényszerintézkedés legutóbbi meghosszabbítása óta nem változott a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése, illetve a tényállás.

A bíróság továbbra is úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye, valamint feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. A végzés nem jogerős - tették hozzá.

A bíróság S. Gábor házi őrizetét egy korábbi döntésével 2015. január 12-éig hosszabbította meg.

Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak.

A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el "Gabriel D." névaláírással. A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt.

A Magyar Nemzet novemberben megjelent cikke szerint Simon Gábor százmillió forintot meghaladó adóhátralékot fizetett be a közelmúltban a külföldi számlákon rejtegetett vagyona után.

Levélben tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget Simon Gábor ügyvédje, hogy védence befizette adótartozását - mondta a lapnak Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője. A levél azt is tartalmazta, hogy mikor és mekkora összeget fizetett be az MSZP volt elnökhelyettese.

Ezt követően Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti alelnöke bejelentette, hogy a Fidesz az ügyészség, a Belügyminisztérium és a titkosszolgálat képviselőinek tájékoztatását kéri a Simon-ügy vizsgálatának jelenlegi állásáról, elsősorban arra kíváncsiak, hogy az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból tudta befizetni a 128 millió forint adóhátralékot.