A megemlékezésen református lelkészként részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki arról beszélt, hogy nem lehet egyesek bűneiért egy egész népcsoportot felelőssé tenni, mert ezzel elzárják előlük a felemelkedés útját.

Fontos, hogy a túlélő áldozatok felfedezzék magukban az erőt, hogy képesek uraivá válni saját sorsuknak - tette hozzá.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök szentbeszédében bocsánatot kért a cigány és a zsidó emberektől, amiért hetven évvel ezelőtt olyan kevesen mertek odaállni az üldözöttek mellé. A XX. század mindkét diktatúrájának kialakulása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy "amikor az ember önmagát teszi meg übermensch-nek, megváltónak, akkor nagyon hamar ember alatti emberré válik".

A megemlékezésen felolvasták Faludi Éva üzenetét, aki 1944-ben az auschwitz-birkenaui táborban raboskodva tanúja volt a romák kivégzésének. Szünet nélkül beszélni kell a múltról, mert csak így lehet elkerülni, hogy megismétlődhessen - írta levelében.

A megemlékezésen jelen volt Sólyom László volt köztársasági elnök, Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Maria Assunta Accili, Olaszország budapesti nagykövete és Szentes Tamás főpolgármester-helyettes.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.