eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

A Velencei Bizottság szerint problematikus az egyházügyi törvény

A Velencei Bizottság szerint a magyar egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet - égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar egyházügyi törvényről megfogalmazott álláspontját.

A szakvélemény három vonatkozásban fogalmazta meg aggályait.

A 108. pont szerint a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Különösen azt a kitételt kellene a Velencei Bizottság meglátása szerint felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerési folyamatot.

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete a szakvélemény 109. pontjában aggodalommal állapította meg, hogy a törvény nyomán több száz, korábban egyházként működő vallási közösség veszítette el egyházi státusát, ami "aligha áll összhangban a nemzetközi normákkal". Megjegyzendő, hogy a szakvélemény megfogalmazói fentebb, a 106. pontban elismerték: legitim aggodalomként merült fel Magyarországon, hogy meg kell szüntetni az olyan, ártalmas célokra irányuló, illetve személyes nyerészkedést célzó tevékenységeket, amelyek a vallási szerveződés lehetőségével élnek vissza.

A 110. pont azt teszi szóvá, hogy a magyar törvény bizonyos mértékig diszkriminatív elbánásban részesíti az el nem ismert vallási közösségeket.

A Velencei Bizottság kitért arra is, hogy tudomása szerint a magyar kormány módosító javaslatok beterjesztését tervezi. Ezt a testület üdvözölte. Megjegyezve, hogy ezen javaslatokat egyelőre nem állt módjában tanulmányozni, hangsúlyozta, hogy továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll, kész segítséget nyújtani.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×