Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az új alkotmány és a fenntartható fejlődés kapcsolatáról szólt, idézte a közpénzügyekről szóló fejezetet, amely kitér arra, hogy a természeti erőforrások megóvására is kell költeni.

Herczog Edit a fenntartható fejlődés intézményi és jogi korlátait is elemezte. A legnagyobb gond az, hogy hiányzik a globális intézményrendszer, számos területet nemzeti hatáskörben lehet szabályozni. Ezért nem került még pont annak a vitának a végére, hogy az EU energia igényét nemzeti, vagy közösségi termeléssel kell kielégíteni.

A képviselő megemlítette, hogy a világ legnagyobb tíz energetikai cége valamennyi ágazatban - így az atom- és a megújuló energiában is - jelen van. A szabályozás problémája is az, hogy melyikben mennyire aktívak ezek a cégek.

A széndioxid kibocsátási kvóták árai a piacon soha nem érték el azt az értéket, amit a szakértők előzetesen valószínűsítettek - mondta Hasznos Erika a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője. Így ma újra előtérbe került a kibocsátás korlátok közé szorítása, illetve a kibocsátás megadóztatása.

A klímaváltozás miatt ma már az ember túlélése a cél. Az elhárítás pedig mindig arányban áll a fenyegetéssel - mondta Fülöp Sándor. A szabályozás fontosságát azzal illusztrálta, hogy az atomfizikusok szakmailag korrekt érvekkel állnak ki az atomenergia mellett, de szóhoz kell jutniuk a más szakmáknak, illetve a más véleményen lévőknek is.

Az új Alkotmányról szólva kitért arra is, hogy szerepel abban a szennyező fizet elv, és az is, hogy a környezetvédelem nem áll meg a határoknál.