eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Mráz Ágoston Sámuel: Még nincs vége az alkotmányozásnak

Az új alaptörvény nem változtat drasztikusan a parlamenti pártok viszonyán - mondta a Nézőpont Intézet vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában. Mráz Ágoston Sámuel szerint az alkotmányozási folyamat akkor zárul majd le, ha ősszel az Országgyűlés elfogadja a sarkalatos törvényeket, köztük a választásról szóló jogszabályt.

Nem lát nagyobb változást április 25-e óta a magyar belpolitikai környezetben, illetve a pártok viszonyában Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezető elemzője azt mondta: jóllehet, azt alkotmányt elfogadta az országgyűlés, és a köztársasági elnök alá is írta, de azt is hozzátette, hogy az alkotmányozás még nem zárult le. Közjogi értelemben ugyan nem, de politikai szempontból ősszel, a kétharmados, sarkalatos törvényekkel folytatódik a folyamat. így az legkorábban 2012 január elsején fejeződik be - indokolta az elemző. Előfordulhat, jegyezte meg, hogy a ciklusban komolyabb cezúra lesz, amikor a politikai rendszernek az alkotmányos alapjai, keretei már meg vannak húzva.

Az új alkotmányban amúgy nincsen olyan változtatás - folytatta Mráz Ágoston Sámuel -, amely hatna a magyar pártrendszer szerkezetére, politikájára. Azt természetesen fontos, tette hozzá, hogy ki milyen stratégiát választott, és ebből milyen további lépések következnek. Értve ez alatt az LMP és az MSZP kivonulását, illetve az alkotmány alapjainak kritikáját, és legitimitásának megkérdőjelezését. Ezzel szemben a Jobbik részt vett ugyan a folyamatban, de az alaptörvényt elutasította az ellenzéki párt - emlékeztetett az elemző, aki úgy vélekedett, hogy nagy átalakulás még nem zajlott le.

Majd, ha a sarkalatos törvények közül a többi között a választási törvényt is elfogadják, akkor komolyabb folyamtok indulnak el. Hiszen ez a jogszabály rajzolja meg, hogy milyen hosszútávú stratégiát kell választaniuk a pártoknak. Például az MSZP egysége és szétesése szempontjából meghatározó lesz a választási törvényben a többségi modell aránya - vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.

A teljes interjút meghallgathatja,ha ide kattint, a beszélgetés videófelvételétitt nézheti meg!

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×