Szimbolikus gesztus csupán, amely nem segít a pártok gazdálkodásának átláthatóbbá tételében - így értékelte a Transparency International igazgatója a Parlament hétfői döntését, amelynek nyomán idén 15 százalékkal csökken az országgyűlési választásokon egy százalékot elért pártok állami támogatása.
Alexa Noémi szerint a költségvetési törvény módosítása nem kényszeríti arra a pártokat, hogy részletes és átlátható beszámolót készítsenek, de az Állami Számvevőszéket és az ügyészséget sem ösztönzi arra, hogy vizsgálatot indítson, ha a beszámolók hiányosak, vagy a pártok látványosan többet költöttek az azokban szereplő összegeknél.
"A gazdasági életben megjelenő, pártfinanszírozásból eredő korrupciós kockázatokat ez a jogszabály nem csökkenti" - jelentette ki a civil szervezet igazgatója.
A pártok nem lesznek képesek hirtelen 15 százalékkal csökkenteni a kiadásaikat, a hiányzó összeget tehát máshonnan fogják megszerezni - magyarázta Alexa Noémi, aki szerint ez önmagában nem probléma. A gondot az okozza, hogy még mindig nincsenek biztosítva a megfelelő átláthatósági garanciák.
Ha pontosan tudni lehetne, hogy milyen üzleti körök, magánérdekek állnak a pártok mögött, ahonnan a kampányköltések hiányzó részét, vagy a most elvett 15 százalékot előteremtik, nem lenne semmi baj azzal, hogy csökken az állami támogatás - hangsúlyozta a Transparency International igazgatója.
A kormány terve korlátozza a nyilvánosságot
A Transparency International munkatársai osztják az adatvédelmi biztos aggályait azzal kapcsolatban, hogy a nemzetgazdasági miniszter módosítaná az állami vállalatok adatainak nyilvánosságáról szóló jogszabályt. Alexa Noémi szerint a terv korlátozza az átláthatóságot, és ha a módosítást elfogadják, az arra enged következtetni, hogy a kormány csökkenteni szeretné az állami vállalatok átláthatóságát.
A civil szervezet igazgatója szerint szerint mindenképpen visszalépés lenne, ha a Parlament a javaslat elfogadásával hatályon kívül helyezné az államháztartásról szóló törvény azon bekezdését, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek minősíti a magyar állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságot, és közfeladatot ellátó személynek a nevében eljáró személyt.
A mostani szabályozás értelmében az ezen társaságok, személyek kezelésében lévő vagy tevékenységükre vonatkozó adatok nyilvános adatnak minősülnek. Az adatvédelmi biztos szerint ez a most hatályon kívül helyezni szándékozott rendelkezés a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának fontos szabálya, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog lényeges garanciája.
Alexa Noémi hangsúlyozta: a módosítás nyomán a közpénzből működő állami vállalatok kérésre nem lennének kötelesek kiadni a közérdekű adatokat, így az embereknek csökken az esélye arra, hogy megtudják, mire költik a cégek a pénzüket.
Hanganyag: Nagy Tamás