A válaszadók csaknem fele, 43 százaléka szavazott megszokásból, míg 37 százalékuk meggyőződéses híve valamelyik pártnak - áll a Tárki Zrt.-nek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A szavazók ötödének pártszimpátiája "kampányterméknek" tekinthető, a válaszolók négy százaléka a választások előtti napokban, két százalékuk az azt megelőző héten, négy százalékuk egy-két héttel korábban, tíz százalékuk pedig legfeljebb egy hónappal az első forduló előtt döntötte el, kire szavaz április 11-én - állapítja meg az intézet.

A felmérés szerint leginkább az LMP táborát befolyásolta a kampány, mivel a pártra szavazók 70 százaléka csak egy hónappal a választások első fordulója előtt döntötte el, hogy rájuk szavaz. Egy új párt esetében a Tárki szerint ez a jelenség nem meglepő.

Ezzel szemben a választásokon szintén parlamenten kívüli pártként induló, de a 2009-es EP-választásokon részt vevő Jobbikra már a választók 60 százaléka szavazott megszokásból, és csupán a rájuk adott szavazatok harmada tekinthető a kampány eredményének. A meggyőződéses Jobbik-szavazók aránya mindössze öt százalék volt, az LMP-t pedig ezen az alapon nem is választották a felmérés szerint.

A vizsgálat a Fidesz-KDNP és az MSZP esetében szinte azonosra, 14 illetve 13 százalékosra teszi azok arányát, akik a kampány alatt döntöttek. A választásokból győztesként kikerülő pártszövetség szavazótáborában a megszokásból voksolók voltak többségben (44 százalék), míg a szocialistáknál a meggyőződéses választók aránya volt a legmagasabb (58 százalék).