"Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket" - mondta az államfő a Reakció című internetes lapnak.

Sólyom László Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott hétvégi érsekújvári megbeszélésével kapcsolatban azt mondta: "ahogy tőlem nem vesz el semmit, ha északi szomszédunknak Békés megye az ottani szlovákok miatt különösen kedves, én is elvárom, hogy a felvidéki magyarokkal való kapcsolattartást ne nevezzék irredentizmusnak". Az államfő eredménynek nevezte, hogy békességben tudtak szót váltani a szlovák köztársasági elnökkel, és megmutatták, hogy Magyarország képes felkészülten, kompromisszumra készen tárgyalni.

Sólyom László szorgalmazta a szlovákiai magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét, de szerinte eközben kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, és érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot.

Enyhíteni a traumát

Az államfő hangsúlyozta: komolyan veszi és viseli azt a felelősséget, amelyet az Alkotmány a határon kívül élő magyarok sorsáért a Magyar Köztársaságra testál, és minden igyekezetével próbálja enyhíteni azt a traumát, amelyet a 2004-es népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Rendkívül mély sebeket ejtett, ezt idehaza ésszel és érzéssel fel sem érik - emelte ki.

Sólyom László úgy vélekedett: nem kellett volna kiírni a népszavazást, hiszen ez az ötlet tipikus példája volt a végig nem gondolt érzelmi politizálásnak. Az államfő szerint az igazán tragikus az volt, hogy az itthoni pártok instrumentalizálták a témát, az egész a szokásos 'ki kit győz le' versengéssé alakult.

A köztársasági elnök kiemelte: a népszavazás két tanulsága még mindig nem jött át. Az egyik az, hogy az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti-nemzetietlen és a fasiszta-antifasiszta érvelésbe - fejtette ki. Sólyom László szerint felmérhetetlen az a kár, ahogy az ország megosztottságát végletesen elmélyítette.

A másik megrendítő tanulság az az érzéketlenség, ahogy emberek millióit, érzelmeiket, küzdelmes sorsukat politikai játék eszközének tekintették - hangsúlyozta az államfő, aki szerint ha lesz eredménye az elnökségének, az talán az, hogy sok helyütt sikerült enyhíteni a traumát, megértetni, hogy"nem szakadtunk szét, hogy nem hagyta el őket az anyaország".

A magyar nemzet ma több központú nemzet

Sólyom László szerint továbbra is létezik az egységes magyar nemzet, de ma már különböző résztársadalmakból áll. Tévedés azt hinni, hogy Budapest központtal irányítunk egy egységes nemzetet, hiszen a magyar nemzet ma több központú nemzet - tette hozzá.

Az államfő kiemelte: szorgalmazza a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét, de másfelől kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, ugyanis ez fejezi ki, hogy nyelvi és kulturális szempontból, valamint érzelmileg, nemzeti önmeghatározásunkat tekintve mégis egy nemzet kívánunk maradni az ő szemszögükből kisebbségi csoporttal. Ennek érdekében érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot, és ilyen lehet az autonómia is, de fölösleges ott ezt a fogalmat használni, ahol felesleges ellenállást szül - vélekedett.

Sólyom László szerint pozitívan befolyásolhatja a viszonyt, ha sok üzleti kapcsolat van a két ország között. Hiába multinacionális cég a MOL, Erdélyben odamennek a magyarok tankolni, mert "mégiscsak a miénk" - hangsúlyozta.

A nagy összeborulás zavart okoz

Az államfő közölte: a nemzeti csúcs egy olyan show volt, aminek az az üzenete, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban. Illúzió volt azt gondolni, hogy a jelenlévő hetven-nyolcvan ember Magyarország minden problémáját fejenként ötperces felszólalásokban meg tudja tárgyalni, nemhogy megoldani - tette hozzá. Sólyom László szerint a nagy összeborulás összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel.

A köztársasági elnök emlékeztetett: miközben folyt a nemzeti csúcs, a kormány már tárgyalt a hitelfelvételről, és kezelte a válságot, a nyilvánosság kizárásával. Sólyom László kiemelte: nem a nyilvánosság előtt kellett volna lefolytatni ezeket a tárgyalások, de akkor nem kell összehívni egy tanácskozást azzal a felkiáltással, hogy együtt megoldjuk a válságot.

Nem látni a stratégiát

"Várjuk a további lépéseket, de sajnos nem látom a stratégiát, csak a taktikát. Hiba azt gondolni, hogy ha éppen kint van a fejünk a vízből, akkor a helyzetet végletesen súlyossá tévő strukturális válság is megoldódott" - mondta az államfő.

A Sólyom László által kezdeményezett Bölcsek Tanácsa az oktatás és a korrupció területén ír stratégiát. Erről az államfő azt mondta: ennek a két területnek a rossz állapota annyira gátolja az ország gazdasági fejlődését, valamint olyan károkat okoz szellemi állapotának is, hogy alaposan kell foglalkozni vele, ezért kért fel szakértőket a két kérdéskör megvizsgálására.

Sólyom László hangsúlyozta: új szemléletet szeretne hozni, az értékközpontúságot és az összefüggések vizsgálatát. A négy bölcs - Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök, Eva Joly francia-norvég jogász, Lámfalussy Sándor közgazdász - egy tanulmánykötetben foglalja össze, mire jutott, és rövid, közérthető ajánlásokat is megfogalmaznak a helyzet javítására. Ezt mindenkinek felkínálja, mint egy lehetséges forgatókönyvet, ebből lehet meríteni pártoknak, civil szervezeteknek - tette hozzá.

Az új nemzedék már más

A mostani politika elit sohasem fogja tudni levetkőzni, hogy a Kádár-rendszerben szocializálódott - vélekedett a köztársasági elnök. Kifejtette: "nyitva állt előttük és előttünk a visszatérés Európába - de azután mégis mindenki a múlt Európáját találta otthonosabbnak. A jobboldal számára a kommunizmus előtti időszak nyelve, szimbolikája volt könnyebben elérhető, mint a kiesett negyven év nyugati fejlődésének gyors megtanulása. A másik oldalon nemkülönben: sőt az antifasiszta francia népfront újrajátszása döntötte el sorsukat. Úgy látom viszont, hogy az ennek következtében hosszan uralkodó, kétféle és ellenséges politikai beszédmód lassan kifullad, elkopik, az emberek megunták."

Az államfő szerint a középkorúak és öregebbek fogékonyabbak erre a nyelvezetre, de bőven vannak a hű tanítványok, például a fiatal parlamenti képviselők és politikusok némelyike. Az ezredfordulóra felnőtt nemzedék azonban már más lett, a legkülönfélébb szakterületeken lehet látni törekvést az újabb, frissebb megközelítésekre - tette hozzá.

Sólyom László beszélt Tokaj-Hegyaljáról is, amelyet Magyarország arculata egyik legfontosabb részének nevezett. Elkezdődött a tokaji bor renoméjának újraépítése, lassan beindul az igényes turizmus, de mindezt szétverné az energialobbi kíméletlen nyomulása - mondta az államfő arra utalva, hogy Szerencsen szalmatüzelésű erőművet kezdtek építeni. Hozzátette: az erőmű látványa a védett tájat tenné tönkre, a tízpercenként érkező szalmaszállító kamionok elviselhetetlenné tennék a máris minden tűréshatáron felüli teherforgalmat.