eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Takarékszövetkezeti ötlet kis- és középvállalkozások támogatására

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy a takarékszövetkezetek 700 milliárd forintnyi szabad pénzeszközeiből több részre bontva hozzanak létre egy 400-500 milliárd forintos fix alapot, amit az állam gondozhat, és forrásként használhat fel a kis- és középvállalkozások támogatására, vagy adott értékben önkormányzati fejlesztésekhez.

Ma Magyarországon a takarékszövetkezetek kis méretük miatt hátrányban vannak, mert például a törvény értelmében nem használhatják a bank szót, ami önmagában bizalomkeltő tényező - mondta az InfoRádiónak Demján Sándor.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint a szövetkezetek az egyetlen tisztán magyar pénzügyi szegmensei az országnak. Minden településen ott vannak, ugyanakkor az önkormányzati számlák mindössze 20 százalékát vezetik - ez elképzelhetetlen lenne Németországban vagy Franciaországban, véli a vállalkozó.

Demján Sándor hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek, egyedüli módon, tevékenységüket saját forrásukból fedezik: mintegy 600 milliárd forint a hitelkihelyezésük és 600-700 milliárdos szabad tőkéjük van.

A milliárdos vállalkozó szerint ez a szabad tőkeforrás alkalmas arra, hogy akár egy államilag garantált alapba helyezzék, amin keresztül a hazai kis- és középvállalkozásokat lehetne támogatni.

A takarékszövetkezeti rendszer jelenlegi jogi szabályozás alapján nem alkalmas arra, hogy külső tőkét vonjon be, és ez sok területen visszafogja a fejlődést - mondta Demján Sándor, aki azt szeretné, hogy minden magyar ember az egyetlen tisztán magyar tulajdonú banknak szurkolna az éles versenyben.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×