Balogh Zoltán szerint jelenleg a szükségesnél 3-4 ezerrel kevesebb ápoló dolgozik az állami egészségügyi ellátásban, de ha az európai uniós adatokat vesszük alapul, 15-20 ezer szakdolgozó hiányzik az ágazatból.

A pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára, hiszen egy főiskolai diplomával rendelkező szakápoló átlagosan nettó 90 ezer forintot keres, de sok túlórával is legfeljebb 110-120 ezer forintot visz haza, miközben Európa nyugati felén ennek akár a hatszorosát is megkaphatja.

A fiatal, nyelveket beszélő generációból sokan mennek külföldre vagy hagyják el a pályát.

A kamara elnöke szerint kritikus helyzet alakulhat ki az ágazatban, ezt pedig csak úgy lehet megelőzni, ha kiszámítható, megfelelő életpályát biztosítanak az alkalmazottaknak.

Balogh Zoltán 15-20 százalékos béremelést tartana szükségesnek, emellett olyan kedvezményrendszert biztosítana az egészségügyben dolgozóknak, ami egy életen át ezen a pályán tartja őket.

Eddig félezren hagyták ez az országot

Ötszázhetvenhét egészségügyi szakdolgozó kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól 2004 és 2007 között. A hivatal adatai szerint főként a 30-39 év közötti korosztály, közülük is döntően a nők vándorolnak ki.

Úgy tűnik, az egészségügyi szakdolgozók kivándorlása ellen egyelőre nincs vakcina. Az elmúlt években több százan választották a külföldi karrierlehetőséget. 2005-ben 239-en, 2006-ban 113-an, tavaly 127-en keresték fel az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolás kiadása miatt.A statisztikák tükrében elmondható, hogy évek óta a 30-39 év közötti korosztály a mobilisabb, a kivándorló ápolók 60-70% közülük kerül ki. Feleannyian vannak, akik 20 és 29 év közöttiek, és még kevesebben 17 százaléknyian a 40-49 év közöttiek.

A külföldi szakápolás az 50 és 60 éveseket izgatja legkevésbé. Az is megállapítható, hogy családi kötődés ide, gyermekvállalás oda, a kivándorló szakápolók döntő többsége, több mint 80 százaléka nő. A szakdolgozói migráció egyébként nem speciális magyar jelenség.

Egy német felmérés szerint az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok fiatal állampolgárai közül a kivándorló munkavállalók leghamarabb azokban az államokban helyezkedtek el, amelyekben a kezdetektől engedélyezték a szabad munkaerő-vándorlást. Ilyen például az Egyesült Királyság, Írország vagy Svédország.

Magyarországon a szakma már az egészségügyi reform kezdetén jelezte, hogy a novérek itthon tartásához szükség van az életpálya-modellek, helyi programok kidolgozására, béremelésre, a szakmai és motivációs lehetőségek kibővítésére, de hiába, az egészségügyi kormányzat egy jelentős lépést sem tett ez ügyben. A Mobilitás program volt az egyetlen minisztériumi ötlet, amely az egészségügyi dolgozók magyarországi munkavállalását segítette, de a számottevő érdeklődés hiánya miatt ez a kezdeményezés kudarcba fulladt.

A Semmelweis már lépett

10 százalékkal emeli áprilistól visszamenőleg a szakdolgozók fizetését a Semmelweis Egyetem klinikáinak vezetése - értesült az InfoRádió.

A managment így próbálja meg ott tartani az ápolókat. Csetneki Julianna vezető főnővér szerint 5-800 segéd-és szakápoló hiányzik a Semmelweis Egyetem betegellátó rendszeréből, és ennél is többen a budapesti és megyei súlyponti kórházakból.

Az InfoRádió a témában keresi az egészségügyi tárca illetékesét is.

Nem a tárca dolga

Nem az egészségügyi tárca kompetenciájába tartozik az egészségügyi szakdolgozók bérkérdése - közölte Kincses Gyula államtitkár, aki ugyanakkor hozzátette: a gazdaság helyzete most nem ad lehetőséget a fizetésemelésre.

Általános probléma

Az egészségügyi szakdolgozó-hiány országos probléma, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházból több mint 70 ápolót menesztettek a kórházreform után.

Az intézmény ápolási igazgatója úgy tudja, a menesztettek többségéből butikos eladó lett. Makk Gyuláné szerint a szakápolók szerelemből dolgoznak ilyen kevés pénzért.