eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Alig vannak pártdelegáltak a szavazatszámlálók között

Az ország valamennyi szavazókörében adottak a feltételek a március 9-ei népszavazás lebonyolításához - közölte az Országos Választási Iroda vezetője. Rytkó Emília hozzátette: nagyon kevesen delegáltak tagokat a szavazatszámláló bizottságokba.

"Minden kötelezettségünknek eleget tettünk, hogy le lehessen bonyolítani a március 9-ei népszavazást" - kezdte beszédét Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője. Február 22-ig 8 millió 59 ezer állampolgár kapott értesítést a választói névjegyzékbe történt felvételről.

Országszerte 10.951 szavazókört jelöltek ki. Rytkó Emília beszámolt arról, hogy február 27-ig bárki megnézheti, szerepel-e a névjegyzékben. Ha valaki nem került fel rá, akkor március 7-én 16 óráig kérhet igazolást az illetékes jegyzőtől.

Ha valaki levélben kérelmezi ezt, akkor a levélnek legkésőbb március 4-ig meg kell érkeznie a jegyzőhöz. Újdonság, hogy a szavazás napján már senki sem kérheti a névjegyzékbe való felvételt.

Rytkó Emília elmondta, hogy február 22-ig kérhették a választópolgárok a külképviseleti szavazást; 3116-an jelezték, hogy Magyarország 96 kijelölt külképviseletének egyikén kívánnak majd szavazni. A legtöbben, 406-an Londonban szavaznak majd; de sokan lesznek, akik Brüsszelben, Rómában vagy Münchenben adják le voksukat.

Az Országos Választási Iroda vezetője beszámolt arról is, hogy március 4-én országos főpróbát tartanak, amikor minden állomáshelyről megpróbálnak eljuttatni a központba egy teszt adatlapot; és felmérik, hogy körülbelül mennyi idő szükséges az adatok összesítéséhez.

Rytkó Emília elmondta: a népszavazás kezdeményezői és a pártok csaknem 44 ezer tagot delegálhatnának a szavazatszámláló bizottságokba. Ezzel szemben eddig mindössze 1321-en jelentkeztek, ami az Országos Választási Iroda vezetője szerint nagyon kevés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×