eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Lendvai: "frászt kaptam Gyurcsány őrült ötletétől"

Az MSZP frakcióvezetőjét saját bevallása szerint is meglepte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "őrült ötlete", mellyel az (akkor még) pártelnökjelölt politikus a szavazatok legkevesebb 75 százalékhoz kötötte a poszt elfogadását és a kormányfői munka folytatását.

Saját bevallása szerint is "frászt kapott" az MSZP frakcióvezetője Gyurcsány Ferenc azon bejelentésétől, melynek értelmében a miniszterelnök a szavazatok legkevesebb 75 százalékához kötötte a pártelnöki cím elfogadását és a kormányfői munka folytatását.

Lendvai Ildikó szerint nem igaz az, hogy "a modernizáció a miniszterelnök magánszáma, amit erőszakkal kell a frakció fejébe verni. Nemcsak az igaz, hogy a miniszterelnök azt várja tőlünk, kövessük, annak ellenére, hogy frászt kaptam a 75 százalékos tegnapi őrült ötletétől, hanem mi is azt várjuk tőle, hogy együtt menjünk az úton, és ő jól vezessen az úton".

Az MSZP frakcióvezetője szerint árgus szemekkel kell figyelni, hogy nem téveszti-e el valaki ezt az utat, mert a becsületükről van szó. Szerinte lett volna más út is, de tudatosan választották a modernizációs politikát.

A párton belül ugyanakkor vannak, akik másfajta baloldali politika igényét fogalmazták meg, többek között Szili Katalin - tette hozzá Lendvai Ildikó. "Nem gondolom, hogy ezt rosszul tette, nem gondolom, hogy ezzel ellenponttá vált. Úgy gondolom, ez egy értelmes vita".

"Bárki, bármilyen szívvel gondol a Kádár-korszakra, arra nem vezet vissza út, még a jó szándékú, megújított 21. századi formájához sem" - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×