A hálapénz igazságtalan a betegnek és az egészségügyi dolgozóknak is - mondta Molnár Lajos. Ennek megszűntetését szolgálja a vizitdíj, a várólisták nyilvánosságra hozatala pedig az átláthatóságot növelné.

Mint mondta, szükséges Magyarországon is bevezetni az önrészfizetést az egészségügyben, mert így erősödik az egyéni felelősségvállalás, és ésszerűsödik az ellátórendszer igénybe vétele. Elmondta: vizitdíjat a háziorvosi, illetve fogászati alapellátás igénybe vétele során, kórházi napidíjat pedig az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás igénybe vételét követően kell fizetni január elsejétől.

Molnár Lajos közölte: emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie többek között annak, aki indokolatlanul vesz igénybe ügyeleti ellátást. Hangsúlyozta: a kormány indokoltnak tartja, hogy aki a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás igénybe vétele során eltér a beutalási rendtől, vagy saját orvost választ, részleges térítési díjat fizessen.

A biztosítási csomagok meghatározásával meg lehet állapítani, hogy milyen szolgáltatás jár az embereknek alanyi, biztosítotti jogon, és melyek a többletbiztosításért járó szolgáltatások. Elmondta, hogy a javaslat három csomagot határoz meg: az alapcsomagot, amely az életmentő beavatkozást, a mentést és a járványügyi ellátásokat tartalmazza, minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen veheti igénybe, függetlenül attól, hogy biztosított-e.

A második csomag a biztosítási csomag, amelyet a biztosítottak térítésmentesen, vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe - mondta. A harmadik csomag, az úgynevezett kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatásokat.

Cél, hogy fizetős legyen az egészségügy

Horváth Zsolt (Fidesz) szerint a törvényjavaslat három fő célt szolgál: fizetőssé teszi az egészségügyet, előkészíti a több-biztosítós egészségügyi rendszert, valamint a megszorítások részeként a pénzbeszedést szolgálja. Szerinte a vizitdíj nem biztos, hogy eléri a célját.

A jelenlegi javaslat hátrányosan érintheti a felsőoktatásban tanulókat, valamint a gyermekes családokat. A képviselő szerint hat helyett tizennégy évnek kellene lennie a díjmentesség felső korhatárának.

Nem korszak-, hanem tulajdonosváltás

Soltész Miklós (KDNP) szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj a pénzbehajtást szolgálja, ellehetetleníti a szegényebb rétegeket, leginkább a romákat és az időseket.

Nagy Kálmán kereszténydemokrata felszólaló szerint a törvényjavaslat elfogadásával nem korszak-, hanem tulajdonosváltás fog bekövetkezni az egészségügyben, az állam ki fog vonulni a betegek mögül.

Az MDF vezérszónoka, Csáky András a vizitdíjról szólva rámutatott, hogy nem mindegy, milyen gazdasági helyzetben vezetik be. A következő években ugyanis jelentős életszínvonal-csökkenés várható a képviselő szerint, emiatt pedig a vizitdíj érzékenyebben érintheti az állampolgárokat.

A vizitdíj ráadásul további költségvetési kiadásokat generálhat, mivel a fizetés visszatarthatja az embereket az orvoshoz fordulástól, így súlyosabb állapotban kerülhetnek ellátásra, kezelésükre többet kell költeni.

A kormányoldalnak tetszik

Kökény Mihály szocialista politikus beszédében rámutatott, hogy a módosítások célja az egészségügyi kockázatok és felelősség megosztása, az orvoshoz fordulás racionalizálása.

Az MSZP-s szakpolitikus rámutatott, hogy napjainkban a magyarok minden száz forintnyi egészségügyi költségből csak nyolcvanat fizetnek meg a kötelező járulékokkal. A mostani javaslat célja, hogy leszámoljon az ingyenesség illúziójával - tette hozzá.

Az SZDSZ-es Béki Gabriella a vizitdíj mellett érvelve hangsúlyozta, hogy indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozók száma, fenntartja az ingyenesség hamis érzetét, ráadásul az uniós államok kétharmadában van vizitdíj. Szerinte fontos, hogy a mentességet élvező csoportokat jól meghatározzák, mert a jövőben valószínűleg nem kapnak további társadalmi rétegek mentességet a díjfizetés alól.