A világ - különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és az koreai-félszigeti válságokra -, a "nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt" - fogalmazott a világszervezet vezető diplomatája.

Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy az augusztus 26-ig tartó konferencia "lehetőséget teremt olyan intézkedések kidolgozására, amelyek segíthetnek elkerülni a biztos katasztrófát, az emberiséget új útra terelve egy atomfegyverektől mentes világ felé".

"Fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és nagaszaki tragédiákat" - emelte ki Guterres.

Csaknem 13 ezer atomfegyver van világszerte a nemzeti arzenálokban,

s az államok a hamis biztonság reményében százmilliárd dollárokat költenek "az ítéletnapi fegyverekre" - mondta.

Mindazonáltal a nukleáris technológiák békés, például orvosi célú felhasználását támogatni kell - jelentette ki az ENSZ-főtitkár. "Ha békés célokra használják, ez a technológia nagy előnyére vállhat az emberiségnek".

Vlagyimir Putyin orosz elnök a konferenciának címzett üzenetében hangsúlyozta, hogy egy atomháborúnak nem lehetnek nyertesei, s nem szabad engedni egy ilyen konfliktus kitörését.

"Abból indulunk ki, hogy nem lehetnek győztesei egy atomháborúnak, s nem szabad, hogy ilyen kitörjön, mi a nemzetközi közösség osztatlan és egyenlő biztonságának oldalán állunk" - közölte Putyin.

Az orosz elnök rávilágított arra is, hogy Oroszország, mint az atomsorompó-egyezmény letéteményese és részese, tartja magát az egyezmény "szelleméhez és betűjéhez". Moszkva teljesíti minden olyan kötelezettségét, amely az ilyen jellegű fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről az Egyesült Államokkal kötött bilaterális megállapodásokból fakad.

Annalena Baerbock német külügyminiszter és amerikai hivatali partnere, Antony Blinken ugyanakkor elítélték Oroszország nukleáris fenyegetőzését. Moszkva ismételten "felelőtlen nukleáris retorikával élt", amivel kockára teszi az utóbbi ötven év atomfegyverek elterjedése elleni erőfeszítéseit - jelentette ki Baerbock.

Blinken szintén

"veszélyes nukleáris kardcsörtével"

vádolta Moszkvát. "Világunkban nincs helye az erőszakon, megfélemlítésen, vagy zsaroláson alapuló nukleáris elrettentésnek. Össze kell fognunk és el kell utasítanunk ezt" - tette hozzá az amerikai tárcavezető, hangsúlyozva, hogy Washington csak végszükség esetén nyúlna atomfegyverekhez, így például az Egyesült Államok, illetve szövetségesei és partnerei létfontosságú érdekeinek védelmében.

Blinken mindemellett szóvá tette a 2015-ös iráni atomalku újraélesztéséről szóló tárgyalásokat is. "Az EU több hónapnyi megbeszélésen, tárgyaláson és vitán alapuló javaslatot terjesztett elő. Nagy hasonlóságot mutat azzal, amit márciusban terjesztettek elő és amit elfogadtunk. Meglátjuk, hogy Irán képes és hajlandó lesz-e előrelépni. Mi felkészültünk arra, hogy a megállapodások alapján előrehaladjunk. Egyelőre nem világos, hogy Irán is készen áll-e erre" - tette hozzá Blinken.