Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Christmas tree, Christmas decorations and lights on the Victory Square (Ploshchad Pobedy) are seen in Kaliningrad, Russia on 14 December 2019  (Photo by Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images

Kalinyingrád – a veszélyes ütközési pont Moszkva és a NATO között

Nyugaton egyesek fenyegető lépésként fogadták, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hónapja ellátogatott Oroszország balti-tengeri exklávéjába, Kalinyingrádba. Litvánia pedig nemrég kilátásba helyezte: „semlegesíti” a területet, ha Moszkva konfliktust provokál a NATO-val, amire megjött az orosz válasz is.

Oroszoszág jobban teszi, ha visszafogja magát a NATO-val szemben – mondta Linas Linkevičius, Litvánia svédországi nagykövete. Mint írta, „az után, hogy Svédországot integrálják a NATO-ba, a Balti-tenger belső NATO-tengerré változik. Ha Oroszország kihívást mer intézni a NATO-hoz, akkor először Kalinyingrádot semlegesítik.” Azt is hozzátette: Moszkva korábban hamisan állította, hogy körbeveszi a NATO, de ez „most kezd valósággá válni”.

Linkevičius erről kedden írt, egy nappal az után, hogy a magyar parlament is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását.

Finnország felvétele és a svéd csatlakozási folyamat közepette Oroszország elkezdett készülni egy potenciális balti-tengeri háborúra. Például az orosz hadihajók Kalibr és Moszkit hajóelhárító rakétákkal gyakorolták a szimulált ellenséges célpontok megsemmisítését.

Putyin akkor még azt mondta: nem akar a NATO ellen harcba indulni

Az orosz elnök közölte, hogy Moszkvának „nincs oka, nincs sem geopolitikai, sem gazdasági, sem politikai, sem katonai érdeke” hogy harcba szálljon a NATO-országokkal.

„Nem kívánjuk elrontani a kapcsolatokat. A kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek. Nekünk nincs velük problémánk. Ők teremtenek mesterségesen velünk problémákat, mert nem akarnak olyan versenytársat, mint Oroszország" – fejtegette Putyin.

Ez azonban még azelőtt volt, hogy kilátásba helyezte „a civilizációt elpusztító atomháború” lehetőségét, ha NATO-katonákat vagy NATO-tagállamok katonáit küldenék Ukrajnába. Putyin csütörtökön már arról beszélt, hogy „olyan fegyvereink vannak, amelyek elérik az ő területüket”.

„Kalinyingrád orosz marad”

Putyin szóvivője a figyelmeztetésből azt szűrte le, hogy más országoknak fáj a foguk a kalinyingrádi területre, amely egykor Königsberg német várost ölelte körbe, korábban pedig lengyel neve is volt: Królewiec. Lengyelország tavaly visszaállította a város történelmi nevét a területre vezető útjelző táblákon, amit Moszkva provokációnak tart.

„Kalinyingrád oroszországi régió. A Baltikumban fekszik. És így is marad örökre”

– mondta Peszkov, aki szerint „a NATO szándéka, hogy kiterjessze határait”. A katonai szövetség tagállamai „erősítik ellenséges retorikájukat, katonai infrastruktúrát telepítenek egyre közelebb az orosz határhoz és ez elegendő alapot ad ahhoz, hogy további lépéseket tegyünk az ország biztonságáért”. Peszkov hozzátette: mindezek aggodalomra adnak okot.

Nem hallgatott az orosz külügyminisztérium beszólásairól ismert szóvivője, Marija Zaharova sem, aki szerdán „az információs háború részének” titulálta a svédországi litván nagykövet megjegyzését. Szerinte a követnek nincs jogosultsága hasonló nyilatkozatok megtételére.

A litvánoknak az oroszok felé tett korlátozó lépései részeként március 1-jétől megtiltják, hogy a Litvánia területén az Oroszországból Kalinyingrádba tartó vonatokról orosz utasok szálljanak le – még akkor is, ha európai uniós tartózkodási engedélyük van. Ezt a „csempészet elleni harccal, a nemzetközi szankciók betartásával és a közlekedésbiztonsági kockázatok csökkentésével” indokolták.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×