eur:
392.85
usd:
366.36
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

A franciák is szívesen kilépnének az EU-ból

Ma még nem tudni, hogy a jövő heti brit népszavazás az unió elhagyásáról hogyan befolyásolja a kontinens jövőjét, de már ma is egyre több olyan közvélemény-kutatás jelenik meg, amely szerint az uniós polgárok az elképzeltnél sokkal szkeptikusabbak az Európai Unióval szemben.

A franciák az angoloknál is szkeptikusabbak az Európai Unióval szemben, ez derül ki egy amerikai közvélemény-kutató által végzett, európai szintű felmérésből. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább a menekültkérdés kezelésével és a gazdaságpolitikával elégedetlenek.

Bár az Európai Unió vezetőinek figyelme a június 23-án Nagy-Britanniában sorra kerülő népszavazásra koncentrálódik, egy felmérés azt mutatja, hogy a franciák az Európai Unió egyik legszkeptikusabb nemzetévé léptek elő, a megkérdezettek 61 százalékának ugyanis negatív véleménye van róla. Ennél nagyobb ellenszenvet csak a gazdasági válság által megviselt, illetve a népakaratot semmibe vevő brüsszeli vezetés miatt mélyen megsértődött görögök éreznek, körükben 71 százalékra rúg az euroszkeptikusok aránya.

Az amerikai Pew Research Center nevű közvélemény-kutató által végzett felmérésből a franciák kapcsán az derül ki, hogy egy év leforgása alatt nem kevesebb, mint 17 százalékkal emelkedett az Európai Uniót elutasítók aránya.

A menekültkérdés kezelésében mutatott uniós teljesítménnyel a franciák 70 százaléka elégedetlen, igaz, az olaszok még ennél is keményebben ítélkeznek, 77 százalékuk tartja elfogadhatatlannak Brüsszel politikáját az ügyben. Érdekesség, hogy e kérdés kapcsán a németek csaknem felzárkóznak szomszédaikhoz: körükben 67 százalékra rúg az elégedetlenek aránya.

Ugyancsak szigorú megítélésben részesül az unió gazdaságpolitikája is, azt a franciák kétharmada, szám szerint 66 százaléka tartja elfogadhatatlannak. Álláspontjukat valószínűleg immár az a tény is befolyásolja, hogy úgy a bal-, mint a jobboldalhoz kötődő elemzők munkájának eredményeként egyre többen értik meg: országuk fokozatosan elveszítette szuverenitását, és Brüsszel „lopakodó föderatív politikája” további jogosítványokat vehet el az államtól. Márpedig ez a számok alapján ítélve, egyáltalán nem tetszik nekik.

A negatív megítélést az is erősíti, hogy világossá vált: a nemzeti szuverenitás elvesztéséhez a közös valuta is nagy mértékben hozzájárul, és ebből a szempontból az euroszkepticizmus Franciaországban azt is jelenti, hogy az emberek egyre jelentősebb része az euróövezetből való kilépést is szükségesnek tartja.

Nem véletlen, hogy a Nagy Britanniában június 23-án sorra kerülő népszavazást sokan Franciaországban is kiemelt érdeklődéssel figyelik, azt remélik ugyanis, hogy amennyiben a kilépés mellett szavazók kerülnek többségbe, úgy az a francia politikára is jelentős hatással lehet. Jelenleg ugyanis úgy a kormányzó szocialisták, mint az ellenzéki mérsékelt jobboldal feltétlen EU-pártiak, az euroszkepticizmust pedig csak a szélsőjobboldali Nemzeti Front jeleníti meg programjában, márpedig ez a párt számos választó számára továbbra sem szalonképes.

A francia elemzők mindenesetre úgy vélik, a Brexit győzelme esetén dominóhatás indulhat be az Európai Unióban, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a dánok 42 százaléka máris népszavazást követel az uniós tagságról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×