Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozók egy ebolavírussal fertőzött személyt temetnek el az Észak-Kivu tartományban fekvő Beniben 2019. augusztus 29-én. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban tomboló ebolajárvány miatt, amelynek eddig csaknem kétezer halálos áldozata van. Az ebolavírus a legveszélyesebb ragályos kórokozók közé tartozik, halálozási aránya csaknem 90 százalékos, a vérzéses lázzal járó betegség nagyon gyors lefolyású.
Nyitókép: Hugh Kinsella Cunningham

Ma is van halálosabb vírus a SARS-CoV-2-nél a világon

Az új koronavírus halálos áldozatainak száma átlépte az ötmilliót, de van olyan járvány, amely ennél jelentősen több áldozatot szedett már világszerte a felfedezése óta eltelt időben, és még most is aktív.

Bár a WHO szakemberei szerint az ötmilliós, ismert adatnak akár két-háromszorosa is lehet a SARS-CoV-2 áldozatainak valós száma - egyes országokban gyakorlatilag nem jelentik le a járványban elhunytak számát, míg másokban sokkal kisebbek a hivatalos számok, mint ami a valóság -, még ez is eltörpül a spanyolnátha halálos áldozatainak tömege mellett. Több mint ötven millió áldozata lehetett az 1918-1919-ben tomboló járványnak egyes becslések szerint.

Vannak azonban olyan vírusok, amelyek ma is aktívan szedik áldozataikat: a MedicalXpress összeállítása ezekkel hasonlítja össze az új koronavírust.

A XXI. századi járványok egyike sem járt annyi halálos áldozattal, mint a koronavírus. A 2009-es H1N1, más néven sertésinfluenza is világjárványt okozott, de

mindössze 18 500 halálos áldozattal

a hivatalos adatok szerint. A Lancet később ezt inkább egy 151 700 és 575 400 közti számra emelte.

A 2002-2003-as SARS járvány világszerte komoly aggályokat keltett, ám végül "csak" 774 halálesettel járt.

Az influenzák áldozatai

A koronavírus halálos áldozatainak számát gyakran hasonlítják össze az influenzáéval, amelyről ritkán van ugyan szó, azonban a WHO adatai szerint évente 290 -650 ezer halálos áldozattal jár és ötmillió súlyos esettel.

A 20. században két nagy, nem szezonális influenzajárvány tombolt - az 1957-1958-as ázsiai influenza és az 1968-1970-es hongkongi influenza -, az utólagos számítások szerint mindkettő körülbelül egymillió ember halálát okozta.

A modern világjárványok eddigi legnagyobb katasztrófáját, az 1918-1919-es spanyolnátha-pandémiát szintén egy új vírus okozta. A 2000-es években közzétett kutatások szerint három egymást követő hullámban 50-100 millió embert ölt meg. Az áldozatok száma jóval így magasabb, mint az első világháborúban elesett 10 millió emberé.

Egzotikus megbetegedések

Az ebola rettegett trópusi vírus, az 1976-os felfedezését követő négy évtizedben 15 300 áldozatot szedett Afrika különböző részein. A legutolsó, 2018-2020-as kongói kitörésben 2300 ember vesztette életét.

Ez a vírus jóval halálosabb, mint a koronavírus, a megfertőződők mintegy fele bele is hal a betegségbe, kevésbé fertőző ugyanakkor, mivel testnedvekkel terjed közvetett vagy közvetlen kontaktus útján.

A dengue-láz súlyos formája is halálos lehet, de évente néhány ezernél több ember nem hal bele ebbe sem.

Az AIDS mindent visz

Az AIDS messze a leghalálosabb modern kori járvány: az immunrendszert érintő, gyógyíthatatlan betegségben

1980 óta világszerte több mint 36 millió ember halt meg.

Hatékony vakcinát még nem találtak ellene, de a retrovírusos gyógyszerek rendszeres szedése hatékonyan megállítja a betegséget, és nagy mértékben csökkenti a fertőzés kockázatát. Az UNAIDS szerint ez a kezelés segített abban, hogy a 2004-es csúcsról - akkor 1,7 millió haláleset következett be egy évben - 680 ezerre csökkenjen a halálozások száma 2020-ra.

A főként vérrel terjedő hepatitis B és C vírusok szintén sok halálos áldozatot követelnek, évente több mint egymillió embert ölnek meg, leggyakrabban a szegény országokban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×