Az egymást követő szélsőséges hőhullámok számos hőmérsékleti rekordot megdöntöttek, a magas átlaghőmérséklet és a nyári hőhullámok szárazságot okoztak Dél-Európa jelentős részein, miközben a sarkvidéki területek hőmérséklete csaknem egy egész Celsius-fokkal meghaladta a szokásosat - közölte a műholdas figyelőszolgálat, amely

az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével magyarázza a jelenséget.

A C3S adatai szerint az elmúlt öt év hőmérséklete 2 Celsius-fokkal haladta meg Európában a 19. század második felére jellemző értéket, a kontinens eddigi legmelegebb 12 évéből 11-et jegyeztek fel 2000 óta.

Európa egyes részein bizonyos időszakokban 4 fokkal is melegebb voltak a sokévi átlagnál,

a júniusi és júliusi hőhullámok pedig hőmérsékleti rekordokat döntöttek meg szerte Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában.

Világméretekben 2019 a második legmelegebb év volt 2016 mögött, de csak azért, mert abban az évben kivételesen erősen éreztette hatását a El Nino nevű meleg légköri jelenség a Csendes-óceán térségében.

A felmelegedés folytatódni látszik Európában ebben az évben is, a műholdas megfigyelőrendszer 2019 decembere és 2020 februárja közti adatai szerint az elmúlt tél volt a legenyhébb a kontinensen a feljegyzések kezdete óta.

A Copernicus szakemberei szerint 2019-ben tovább nőtt és évmilliók óta nem látott szintet ért el a légkörben az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid és a metán koncentrációja.