Keresés a cikkekben

A lengyel kormányfő szerint Moszkva rövid időn belül drónokkal vagy rakétákkal tesztelheti, mit lép a NATO, ha ilyen fegyverek hatolnak be a területére. Donald Tusk ezt hírszerzési forrásokra alapozta, és ebben támogatta Emmanuel Macron francia elnök is. A felek közben súlyos csapásokat mértek egymásra a hétvégén. A balti államok vezetői ugyanakkor figyelmeztettek a megnyilatkozásokkal kapcsolatban.

Mintegy 12 milliárd euró értékben vásárolna és fejlesztene nagy hatótávolságú rakétarendszert Németország. Ez a lépés jelentősen megerősítené az európai elrettentő erőket, ugyanakkor még csak egy terv – mondta el az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Háborús készülődésnek nevezte szombaton az észak-koreai vezetés Japán jövő évre előirányzott, rekordméretű védelmi költségvetését.

Több mint hússzorosára növeli a Tomahawk robotrepülőgépek gyártását az Egyesült Államok. Az ok az Irán elleni háború, továbbá az, hogy a szövetségeseknek átadott fegyverek miatt visszaestek az amerikai rakétakészletek.

A szaúdi–török–pakisztáni védelmi megállapodás, az úgynevezett „Iszlám NATO” újabb jele annak, hogy a Perzsa-öböl arab monarchiái egyre kevésbé bíznak abban, hogy biztonságukat kizárólag az Egyesült Államokra alapozhatják. Kína közben remek fegyverüzletre lát lehetőséget.

Kiszivárgott hírek szerint az amerikai arzenálban szinte alig maradt korszerű nagy hatótávolságú föld-föld rakéta. Az ok az iráni háború és a Trump-kormányzat döntése, hogy kevésbé kockázatos módon támadja az irániakat. Szakértők szerint a helyzet próbára teheti az amerikai védelmi ipart.

Németország megállapodott az Egyesült Államokkal az amerikai gyártmányú Tomahawk manőverező robotrepülőgépek beszerzéséről és a fegyverek telepítéséről német területen – jelentette be Friedrich Merz német kancellár csütörtökön a berlini parlamentben.

Az elnök a Fehér Házban beszélt arról az amerikai hadiipar nagyjaival, hogy fel kellene pörgetni a gyártást, mert az iráni háború és más konfliktusok nyomán jócskán megfogyatkoztak a lőszerek és fegyverrendszerek.

„Irán megfizet, amiért amerikai támaszpontokat vett célba” – közölte Donald Trump miután az amerikaiak ismét légicsapásokat mértek a perzsa államra. Teherán közben azt állítja: lezárta a Hormuzi-szorost. India pedig arról adott tájékoztatást, hogy három indiai tengerész meghalt egy tanker elleni amerikai csapásban.

Az Egyesült Államok jelentősen csökkentené a NATO gyorsreagálású erőihez rendelt kapacitásait, ami aggodalmat keltett több európai szövetséges országban. A tervek szerint kevesebb amerikai repülőgép, hajó és egyéb egység állna a NATO rendelkezésére egy esetleges válsághelyzet vagy orosz támadás esetén.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban árulta el, hogy egy olyan konferencián tartózkodik az Egyesült Királyságban, ahol a brit haditengerészet vezérkari főnöke nyíltan beszélt egy készülődő NATO-kötelékről, a britek rombolóval és aknamentesítő hajóval is útrakelhetnek.

Amerikai bombázógépek a világ legnagyobb, hagyományos fegyverével csaptak le egy Teherán melletti parancsnoki központra.

Péntektől várják ismét a vendégeket.

A USS Gonzalez fedélzetén egyebek mellett légi és a felszíni fenyegetések felderítésére alkalmas radarrendszerek vannak, továbbá olyan eszközök, amelyek képesek elhárítani a tengeralattjárók által okozható fenyegetéseket is.

Ellentmondó nyilatkozatokat tett az iráni háború végéről Donald Trump. Az amerikai elnök egyrészt azt mondta: „jobbára” elérte céljait, másrészt viszont „halállal, tűzzel, haraggal” fenyegette meg ellenségét. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetése utáni megszólalása nyomán csökkenni kezdett a kőolaj ára.

Franciaország növelni fogja nukleáris robbanótölteteinek számát, európai partnerei bevonásával pedig kibővítené a francia nukleáris erők stratégiai feladatait. Ezt egy hete jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

A vita a müncheni biztonságpolitikai konferencián Magyarország, Ukrajna és Európa jövőjéről szól, nem pedig "rólad vagy rólam" - írta Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkijnek szombaton az X-en, reagálva az ukrán elnök több müncheni kijelentésére.

Az iráni külügyminiszter szerint a nukleáris létesítmények meglátogatása veszélyes lenne a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei számára, de van az ügyben még egy csavar.