Izland deklarálta is az álláspontját, miszerint a grönlandi helyzet miatt közeledik ismét az Európai Unióhoz. A helyzet azért nem teljesen egyértelmű. Először egy népszavazást fognak tartani augusztus végén, ahol még nem a csatlakozásról szavaznak, hanem arról fognak dönteni, hogy folytassák-e a tárgyalásokat – mondta el Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója, hozzátéve: ha az a kérdés, hogy Grönland ebben milyen szerepet játszott, akkor azt látjuk, hogy Izland egy viszonylag nagy területű, de szintén alacsony népességű, 300 ezer fős lakossággal rendelkező sziget az északi sarkvidéki régióban, és tengeri úton a legközvetlenebb szomszédja éppen Grönland. Ez biztonsági kérdéseket vet fel Izlandon arra vonatkozóan, hogy ha esetleg Grönland az Egyesült Államok része lesz, vajon ez a folyamat folytatódhat-e és esetleg egy ponton túl kiterjedhet-e a szigetországra is?

Viszont azok a kérdések, amelyek visszatartották annak idején Izlandot az EU-tagságtól, még mindig kérdésesek. Ezek közé tartozik például a halászat is

– folytatta a szakértő. Az izlandi gazdaság számára rendkívül fontos a halászat, és jóval összetettebb, szigorúbb szabályozás vonatkozna Izlandra abban az esetben, ha csatlakozna az Európai Unióhoz. Nem halászhatna annyit, a piacát is meg kellene nyitnia az európai uniós partnerek előtt, és ezért félő, hogy mi lesz utána az izlandi lakossággal, illetve azokkal a vállalkozásokkal, amelyek a halászatból élnek – magyarázta.

A másik ilyen ágazat az energiaszektor, amelynek a megnyitása szintén rendkívül kényes kérdés Izland számára.

A geotermikus energia rögtön eszünkbe juthat Izlandról. Az országban ez egy nagyon jól működő technológia, és az Európai Uniónak fontos lenne az izlandi tudás arról, hogy ezt az energiatermelési módot hogyan lehetne bevezetni, illetve elterjeszteni a kontinensen. De az izlandiak ez esetben is félnek a piacnyitás következményeitől, illetve attól, hogy kockáztatnák a saját energiaszuverenitásuk megőrzését.

De van egy harmadik szempont is: Izland nettó befizető lenne az Európai Unióban,

tehát hozzá kellene járulnia a közös kasszához. Márpedig egy 300 ezer fős lakossággal rendelkező kis sziget esetében sajátos helyzet lenne az, hogy hiába vannak ilyen kevesen, mégis ők támogatnának akár sokkal nagyobb európai uniós tagországokat.

Európa lemaradásban volt, és most egyre nagyobb figyelmet kezd el fordítani a régióra, akár Izlandra, akár Grönlandra is a gazdasági előnyök miatt. És az északi sarkvidék esetében nagyon sok gazdasági előny van: a kereskedelmi hajózási útvonalak, a halászat, és vannak nagyon fontos ritkaföldfémek is. Utóbbi elsődlegesen Grönland esetében fontos, de az Európai Unió számára akár a zöld átállás szempontjából is lényegesek lehetnek ezek a perspektívák – hangsúlyozta Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette. A teljes beszélgetés meghallgatható a GeoTrendek magazinban, ide kattintva.