Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 19. szombat Emília
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Új haderőnem, hadviselésre kész Bundeswehr - bemutatta átalakítási tervét a védelmi miniszter

Karcsúbb, gyorsabb és felkészültebb egy esetleges háborúra - ezekkel a jelzőkkel vezette be a német védelmi miniszter a hadsereg szerkezetének átalakítását célzó, nagy érdeklődéssel várt tervét, amelynek ismertetését Boris Pistorius a NATO 75. születésnapjára időzítette. A miniszter korszakváltásról beszélt, hangsúlyozva, hogy a reform elengedhetetlen a jelenlegi rendkívül súlyos nemzetközi biztonsági helyzetben. A megvalósítás azonban nem ígérkezik könnyűnek és "olcsónak "sem.

A bejelentett szerkezeti átalakítás valóban egyfajta korszakváltást jelez - különös tekintettel arra, hogy a védelmi miniszter már tavaly januári hivatalba lépését követően jelezte, hogy a Bundeswehrt mind struktúráját, mind felszerelését tekintve elavultnak tartja.

Az új "forgatókönyv" Pistorius bejelentése szerint mindenekelőtt előirányozza, hogy az eddigi és nemzetközileg is általános három haderőnem, a szárazföldi, a légi és a haditengerészeti mellett létrehoznak egy negyediket is, amely a kiber- és információs hadviselésért lesz felelős.

Az új haderőnem németül a Truppe für den Cyber- und Informationsraum (CIR) elnevezést kapta, és feladata az elektronikus hadviselés, a kiberműveletek bonyolítása, a felderítés, továbbá az elektronikus infrastruktúra védelme lesz.

A miniszter terve ugyanakkor magában foglal egy új parancsnoki struktúrát is, amelynek kapcsán Pistorius egy egységes ,operatívt parancsnokságról beszélt. "Az ország védelmét egy egységes hadműveleti parancsnoksággal kell megerősíteni "- jelentette ki.

Ugyanakkor felállítanak egy úgynevezett támogatói parancsnokságot is, amelynek feladata mind a négy haderőnemre vonatkozóan elsősorban az egészségügyi ellátás és a logisztika biztosítása lesz.

A jövőbeni szerkezetnek meg kell felelnie az ország védelmével kapcsolatos új kihívásoknak, egyidejűleg szolgálnia kell az eddigi feladatok végrehajtását is - hangoztatta a miniszter.

"Senkinek nem támadhat az az ötlete, hogy támadást intézzen NATO-terület ellen"-

indokolta a változtatásokat a védelmi tárca vezetője, aki szerint a fenyegetettségi helyzet Európában tovább romlott.

A miniszter a bejelentett reformmal kapcsolatban az első lépésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb döntéseket az elkövetkező hónapokban végre kell hajtani.

Ennek kapcsán szakértők utaltak arra, hogy a Bundeswehr továbbra sem rendelkezik a megfelelő felszereléssel, illetve a megfelelő számú személyzettel sem. A fő kérdés továbbra is az, hogy Németország újból bevezeti-e az általános hadkötelezettséget, amit az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg 2011-ben mindenekelőtt pénzügyi okok miatt függesztett fel. A hadsereg jelenleg mintegy 181 ezer fős, és önkéntesekből, illetve tartalékosokból áll.

A kötelező katonai szolgálat "visszavezetése" hosszabb idő óta vita tárgya.

A közelmúltban Pistorius is jelezte, hogy támogatja ezt, sőt ebből kiindulva a közelmúltban annak megalkotóinál a skandináv modellt "tesztelte".

Olaf Scholz kancellár mindezzel kapcsolatban egyelőre nem foglalt állást, míg a pénzügyminiszter, Christian Lindner inkább elutasítóan nyilatkozott.

Címlapról ajánljuk
Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Az afganisztáni tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta másodszor toloncoltak ki afgán migránsokat Németországból. A 81 bűnelkövető gépe péntek reggel startolt Lipcséből. Ezzel szinte egy időben a házigazda Alexander Dobrindt meghívására a szomszédos országokkal menekültpolitikai egyeztetés kezdődött a Zugspitzén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Kereskedelmi háborús hírek mozgatták a tőzsdéket

Kereskedelmi háborús hírek mozgatták a tőzsdéket

Továbbra is a kereskedelmi háborús hírek és a gőzerővel robogó második negyedéves vállalati gyorsjelentési szezon friss számai befolyásolják elsősorban a részvénypiaci hangulatot. Az ázsiai tőzsdéken ma reggel felemás hangulat látszott, az európai tőzsdék is vegyes zártak, az amerikai piacokon pedig mérsékelt esés bontakozott ki, főleg miután kiszivárgott, hogy Donald Trump nem elégszik meg a 10 százalékos vámmal Európával szemben. A magyar tőzsdén a BUX új történelmi csúcsot állított be a zárásra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×