Rohán Katalin a Globális Nagy-Britannia (Global Britain) koncepció egyik legfontosabb elemét, az Egyesült Királyság indiai–csendes-óceáni térség felé való fordulását elemezte, vizsgálta meg.

A szakértő megjegyezte, a felülvizsgálat eredményeként kialakult koncepció 2021 márciusában jelent meg, így ő azóta az első egy évében megvalósult kezdeményezéseket kísérte végig, amiből az látható, hogy a britek célja az, hogy 2030-ra a legszélesebb, illetve leginkább integrált jelenléttel rendelkező európai partnerek legyenek a térségben.

Mindezt három pillérre támaszkodva próbálják megvalósítani a britek:

• egyrészt kiaknáznák a régió kínálta gazdasági lehetőségeket, szorosabbra fűzve az eddigi kapcsolataikat,
• másrészt hozzászólnának a térségben növekvő biztonsági problémákhoz,
• végül a nyugati értékek megőrzéséhez és terjesztéséhez kötnék magát a fordulatot

– fejtette ki a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének szakmai gyakornoka úgy véli, hogy a britek számára ez a térség kiemelten fontos, hiszen a brexit nyomán új gazdasági lehetőségeket próbálnak találni. Az indiai–csendes-óceáni térség pedig hatalmas potenciállal bír, miután

a globális GDP körülbelül 40 százalékát adja.

A szakértő jelezte: 2019-ben a brit kereskedelem kevesebb mint 18 százaléka irányult a térségbe, 2021-ben ez a szám viszont már 20,5 százalék volt, mintegy 230 milliárd dollár értékben. Mindez pedig jól beleilleszkedik az amerikaiak Ázsia-koncepciójába, illetve kapcsolódni tudnak az újonnan kialakult indiai–csendes-óceáni stratégiájukhoz is – tette hozzá Rohán Katalin arra is rámutatva: az EU nélkül az Egyesült Királyság lényegesen kisebb gazdasági erőt képvisel, így egyelőre nem is tud meghatározó szerepet betölteni a régióban,

főleg Japán és India fontos nemzetközi partnert lát benne Kína ellensúlyozására, amit nyilván Peking nem értékel pozitívan.

A szakértő érdeklődésünkre elmondta, hogy a britek Kína-politikáját momentán leginkább indirekt módon való szembenállás jelmezi: miközben a Kína körüli országokkal partnerséget kötnek, Pekinget rendszerszintű versenytársként kezelik. „A felülvizsgálatban is úgy jelentik meg Kína, mint az Egyesült Királyság gazdasági biztonságára való legnagyobb állami kihívás.”

Ami az egykori brit gyarmatokat illeti, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének szakmai gyakornoka úgy véli, azok inkább erősítik az Egyesült Királyság gazdasági törekvéseit, gondolva itt elsősorban Indiára, amivel hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak a britek, ami most még inkább erősödni látszik. Ennek bizonyítéka, hogy megkötöttek például egy nagyon átfogó partnerségi programot, és egy szabadkereskedelmi egyezményen is dolgoznak.

Rohán Katalin szerint a brit törekvések mellett szólhat, hogy – egy amerikai bázis révén – konkrét területi jelenlétük is van a térségben.