Ezt kéri Zelenszkij Szlovákiától

Köszönetet mondott Szlovákiának az eddigi segítségnyújtásért, és további fegyvereket, konkrétan repülőgépeket és helikoptereket kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pozsonyi parlamentben videókonferencia keretében elmondott beszédében kedden. Zelenszkij az eddigi védelmi segítségnyújtás folytatását kérte, valamint Szlovákia hozzájárulását az Oroszország elleni szankciók életbe léptetéséhez és Ukrajna európai perspektívájának támogatásához. Az ukrán elnök azt kérte, hogy "Szlovákia legyen Ukrajna hangja" az Európai Unióban. "A fegyver az elsődleges és fő eszköz arra, hogy legyőzzük őket. Az ukránok mindig emlékezni fognak, hogy Szlovákia azt adta, amire igazán szükségünk volt, és van lehetőség arra, hogy ezt folytassuk. Repülőkről és helikopterekről beszélek" - mondta Zelenszkij. "Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna győztesként, Oroszország pedig legyőzöttként kerüljön ki ebből a háborúból" - jelentette ki Eduard Heger szlovák kormányfő Zelenszkij beszédére reagálva. Robert Fico korábbi szlovák kormányfő, a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártjának, az Iránynak (Smer-SD) az elnöke reagálásában elutasította, hogy Szlovákia fegyvereket adjon Ukrajnának, mert - mint mondta - az csak a háború elhúzódásához vezet. "Szlovákiának semmi köze nincs a háborúhoz, amelyet Ukrajna az Egyesült Államok érdekében folytat" - fogalmazott Fico. Az Oroszország elleni szankciók kapcsán hangsúlyozta: azok értelmetlenek, és nem szabadna hagyni, hogy a szlovák gazdaság tönkremenjen, a lakosság pedig elszegényedjen amiatt, hogy az orosz földgáznál háromszor drágább amerikai cseppfolyósított gázt vásároljon az ország. Kedden a szlovák parlament Oroszország, Vladimir Putyin orosz elnök és az orosz fegyveres erők Ukrajna elleni cselekedeteit elítélő határozatot fogadott el. Ebben a dokumentumban "ok nélküli katonai agressziónak" illetve "háborús bűntettnek" minősítették e cselekedeteket. (MTI)

Vlagyimir Putyin öt tartomány vezetőjét lecseréli

Az elmúlt években nem ez volt az első eset, hogy Putyin csoportos vezetőváltást hajtott végre régiók élén.

Elhunyt Ukrajna rendszerváltó elnöke

Elhunyt 89 éves korában Leonyid Makarovics Kravcsuk, a független Ukrajna első elnöke - közölte kedden az UNIAN ukrán hírügynökség.

Bendarzsevszkij Anton: egyáltalán nem állunk közel háború befejezéséhez

Ami leginkább a külföld számára levonható tanulság, hogy a háború folytatódni fog – mondta a Danube Institute kutatási igazgatója Vlagyimir Putyin elnök győzelem napi beszédéről.

Először látogatott német kormánytag Ukrajnába a háború kitörése óta

Annalena Baerbock német külügyminiszter volt, aki felkereste az ukrán fővárost.

Varga Mihály tárgyalt az EBRD elnökével: jön pénz

A 2 milliárd eurós keret az energiabiztonságon felül önkormányzatok és vállalkozások támogatására is fordítható.

Magyar diplomatavélemény az ukrán EU-tagságról

Magyarország nem fogja megakadályozni Ukrajna belépését az Európai Unióba, ha annak eljön az ideje - jelentette ki Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet az Eszpreszo ukrán televízió egyik műsorában elhangzott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett. A hírportál kiemelte, hogy a nagykövet erre vonatkozó kérdés nélkül mondta ezt a beszélgetés végén. "Végül szeretném biztosítani Önöket arról, hogy amikor elkezdik áttekinteni Ukrajna európai uniós tagságának kérdéseit, Magyarország támogatni fogja azt" - idézte a hírportál a nagykövetet. Korábban Ihor Zsovkva, az ukrán elnök európai integrációért felelős diplomáciai tanácsadója a Jevropejszka Pravdának nyilatkozva azt mondta: Kijev eddig nem kapott jelzést Budapestről arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek szándékában áll-e blokkolni Ukrajna uniós csatlakozását - emlékeztetett a hírportál. Hozzáfűzte: a Flash Eurobarometer felmérésének a múlt héten közzétett eredménye szerint Magyarország kivételével minden európai uniós tagállamban a lakosság több mint fele támogatja Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. Az EU-ban átlagosan a lakosság 66 százaléka vélekedett úgy, hogy Ukrajna csatlakozik az unióhoz, ha készen áll rá. A 27 tagállamból 26-ban ez az arány meghaladja az 50 százalékot, egyedül Magyarország az, ahol csupán 47 százalék osztja ezt a véleményt - emlékeztetett a hírportál. (MTI)

Ezt találta ki az EU a menekülő kutatóknak

Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók támogatására, hogy folytathassák munkájukat az európai tudományos vagy nem tudományos szervezetekben - közölte az uniós bizottság kedden. A kezdeményezés 25 millió eurós (mintegy 9,3 milliárd forint) költségvetésű ösztöndíjat biztosít ukrán doktorjelöltek és posztdoktori kutatók számára, hogy folytassák munkájukat az Európai Unió tagállamaiban és az unió Horizont Európa nevű tudományos programjához társult országokban működő tudományos és nem tudományos szervezeteknél. Támogatást kapnak ahhoz is, hogy - amint lehet - visszatérjenek Ukrajnába, és hozzájáruljanak az ország kutatási és innovációs kapacitásának újjáépítéséhez - közölték. Az Európai Bizottság közölte továbbá: módosította a Horizont Európa 2021-2022-es munkaprogramját, hogy az új kezdeményezés előmozdítsa a tudományos készségfejlesztést, a szakmai előmenetelt, az esélyegyenlőséget, valamint vonzóbbá tegye a munkafeltételeket. A támogatás kiterjed azokra a képzési tevékenységekre, amelyek a kutatással kapcsolatos készségek és kompetenciák fejlesztésére összpontosítanak. A módosítás értelmében az Oroszországban, Fehéroroszországban vagy Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területein letelepedett jogalanyok semmilyen minőségben nem vehetnek részt a Horizont Európa által támogatott tevékenységekben. Indokolt esetben eseti alapon kivételek adhatók - közölték. Gyors fellépésre van szükség a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók támogatása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy folytathassák munkájukat Európában, hozzájárulva Ukrajna kutatási és innovációs rendszerének és általában véve a tudományos kutatás szabadságának megőrzéséhez - tette hozzá közleményében a brüsszeli testület. (MTI)

Afrikába utazott az orosz külügy vezetője

Algériába látogatott kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy megerősítse a partneri viszonyt Moszkva és Algír között. Az orosz diplomácia irányítója tárgyalt algériai partnerével, Ramtane Lamamrával és fogadta őt Abdel-Madzsid Tebbún államfő is - közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. "Támogattuk algériai barátaink kezdeményezését, amelynek célja a kétoldalú partneri viszony új minőségét tanúsító új stratégiai államközi dokumentum kidolgozása" - jelentette ki Lavrov a Lamamrával folytatott tárgyalásán az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint. "Politikai párbeszédünk aktívan fejlődik, akárcsak a gazdasági, katonai és műszaki együttműködés, valamint a humanitárius és kulturális kapcsolatok" - tette hozzá az orosz tárcavezető. A megbeszélés előtt Szergej Lavrov megkoszorúzta az algériai függetlenségi háború vértanúinak emléket állító Mártírok emlékművét - jelentette az APS algériai hírügynökség. Lavrov látogatása, amely 2019 januárja óta az első vizit Algériában, egybeesett az orosz-algériai diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulójával. Vlagyimir Putyin orosz elnök április 18-án tárgyalt telefonon Abdel-Madzsid Tebbúnnal, hogy egyebek mellett megvitassák az OPEP+ keretén belüli együttműködést. Az OPEP+ a Szaúd-Arábia vezette Kőolajexportáló Országok Szervezetét (OPEC) és Oroszország vezette tíz másik, nem OPEC-tag kőolajexportáló országot tömöríti. Algéria az Európában felhasznált földgáz mintegy 11 százalékát, míg Oroszország a 47 százalékát szállítja. Az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott uniós szankciók után több európai ország is - köztük például Olaszország - Algériához fordult, hogy kiváltsa az orosz gázimportját. Algír azonban több ízben is hangoztatta, hogy túl korlátozottak az orosz földgáz esetleges kiváltásához a pótlólagos európai gázexportálási kapacitásai - jegyezte meg a tárgyalásról beszámoló AFP francia hírügynökség. (MTI)

Putyin most az erdőtüzek miatt aggódik

Nem szabad megengedni, hogy megismétlődhessen a tavalyi helyzet, amikor augusztus közepére több, mint 17 millió hektárnyi szibériai erdő égett le - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi, az oroszországi régiókban pusztító erdőtüzekkel foglalkozó online tanácskozáson. Putyin rámutatott, hogy a tüzek veszélyeztetik az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló erőfeszítéseket. Emlékeztetett arra, hogy a tűzvédelem megszervezéséért a regionális vezetők felelősek, akiknek a lehető leghamarabb szövetségi szintű segítségnyújtást kell kérniük, ha nem tudnak kezelni egy adott problémát. Utasította az érintetteket, hogy rendeletben rögzítsék a tűz által fenyegetett területek csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket. Az erdőtüzek által sújtott régiók lakosainak támogatása érdekében az elnök azt is elrendelte, hogy vizsgálják meg a természeti tüzek károsultjai számára nyújtott fogyasztási hitelek átalakítását. Alekszandr Csuprijan, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetője a tanácskozáson elmondta, hogy az év eleje óta négyezer erdőtűz volt Oroszországban. Ezek Szibériában és az Ural térségében eddig 16 ember életét követelték, további 18-an pedig megsérültek, közülük 16-an kórházi ápolásra szorultak. Csuprijan szerint a lángok az év eleje óta csaknem 1300 épületet semmisítettek meg, köztük 730 lakóházat. A tűzoltóknak viszont több, mint tízezer épületet sikerült megmenteniük. (MTI)

Állampolgársági problémát jelez Csehország

Csehország szeretné, ha Magyarország felgyorsítaná az ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban - közölte Vít Rakusan cseh belügyminiszter kedden Prágában. A cseh belügyminiszter a Blesk napilap honlapján megjelent beszélgetésben bejelentette: tárgyalásokat kezdeményezett ez ügyben annak érdekében, hogy a magyar fél gyorsítsa fel az ellenőrzéseket, de ezek ne legyenek felszínesek, és ne is tartsanak túl sokáig. Vít Rakusan szerint a cseheknek gyakran több napig kell várniuk a magyar hatóságok válaszára, miközben nincs semmilyen lehetőségük az információk ellenőrzésére. A miniszter ismételten rámutatott: az ukrajnai roma menekültek gyakran magyar állampolgársággal is rendelkeznek, s mint ilyeneknek, nincs jogosultságuk a csehországi segélyekre. "Az lenne a legjobb, ha azok az emberek, akik nem jogosultak segélyre, nem is jönnének Csehországba" - jelentette ki Rakusan. A cseh hatóságok - jegyezte meg a miniszter - senkit sem fognak vonatra ültetni és visszaküldeni Ukrajnába, de eddigi megengedő magatartásukon, nevezetesen hogy nem ellenőrizték következetesen a menekültek iratait, változtatni fognak: hétfőtől kezdve ellenőrizni fogják azt is, hogy a menekültek mikor és hol léptek az Európai Unió területére. Mindezek ellenére a cseh belügyminisztérium tárgyalásokat folytat a közlekedési tárcával arról, hogy mi módon lehetne visszaküldeni Ukrajnába azokat az embereket, akik nem jogosultak cseh segélyre. A belügyminiszter bejelentette, hogy szerdán telefonon tárgyalni fog ukrán partnerével a menekültproblémáról, amely - közlése szerint - összefügg a kárpátaljai szervezett bűnözéssel. A prágai média szerint jelenleg a prágai vasúti főpályaudvaron több száz ukrajnai roma tartózkodik, jórészt Kárpátaljáról, közülük állítólag sokan kettős ukrán-magyar állampolgárok. A romákat segítő cseh civil szervezetek szerint ők nem jogosultak a csehországi segélyekre, s a pályaudvaron a helyzet egyre csak romlik. A menekültek a várótermekben vagy a számukra kijelölt vasúti szerelvényekben tartózkodnak, kevés élelemmel és rossz higiéniai körülmények között. A problémáról már a közszolgálati Cseh Televízió is beszámolt hétfő esti híradójában. (MTI)

Ukrajna a már odaveszett országrészeket sem adja

Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal. "A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz" - fejtette ki a miniszter. Kuleba szavai szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját. "Amennyiben Kijev még több katonai támogatást kap, akkor visszaszoríthatjuk őket (Oroszországot) Herszon megyéből, legyőzhetjük a Fekete-tengeri Flottát, és szabaddá tehetjük az átjárót a tenger felé" - mondta. Az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerek továbbra is támogatják Ukrajnát, és korszerű fegyvereket biztosítanak az orosz fegyveres erők elleni küzdelemhez. A miniszter kifejezésre juttatta: biztos abban, hogy Ukrajnát a szövetségesei "a végsőkig támogatják", beleértve Oroszország "kiűzését" a Donyec-medencéből és a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről, hiszen szerinte Moszkva agressziója adott új célt a Nyugatnak. "Amikor három hónappal ezelőtt a demokrácia hanyatlóban volt, és az autoriter rezsimek támadásba lendültek, Ukrajna ellenállása visszaadta az Egyesült Államok és az EU egységét" - vélekedett Kuleba. "Már most is érzik, hogy a mi győzelmünk az ő győzelmük lesz, ezért gondolom úgy, hogy támogatni fognak minket" - fűzte hozzá. A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal. Kuleba reagált Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére, miszerint még évtizedekbe is telhet, hogy Ukrajna csatlakozhassék az Európai Unióhoz. A miniszter leszögezte: ha Ukrajna nem kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, akkor az megtévesztő lenne az Európai Unió részéről, és ezt Ukrajna "nem fogja lenyelni". "Három hónappal ezelőtt ennek az országnak még kilátása sem volt a tagságra. Most arról vitatkoznak, hogy meddig fog tartani a csatlakozási folyamat" - jegyezte meg Kuleba. Szerinte most Ukrajna számára az lesz a legfontosabb, hogy júniusban megszerezze az EU-tagjelölti státust. Kitérve arra, hogy Macron és néhány más európai vezető a társulás más formáit javasolta Ukrajna számára, szerinte ez a csere nem elégítheti ki Kijevet. "Ha nem kapunk tagjelölti státust, az csak egyet jelent: azt, hogy Európa megpróbál becsapni bennünket. Mi pedig nem fogjuk ezt lenyelni. Ukrajna az egyetlen hely Európában, ahol az emberek meghalnak azokért az értékekért, amelyeken az EU alapszik. És úgy gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartani" - hangoztatta a külügyminiszter. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban Kijev kitöltötte az EU-tagjelölt ország státusának megszerzésére vonatkozó kérdőív második, egyben utolsó részét. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy júniusban véleményezi Ukrajna válaszait. Közben Szvjatoszlav Palamar, a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén az orosz erőkkel harcoló Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravdát arról tájékoztatta, hogy az orosz hadsereg az éjjel is ágyúzta és bombázta a gyártelepet, s ennek következtében az ukrán oldalon sokan súlyosan megsebesültek. Pontos számot nem közölt, ugyanakkor ismét sürgette, hogy gondoskodjanak a sebesült ukrán katonák kimenekítéséről. Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó egy tévéműsorban arról számolt be, hogy Izjum városában az egyik többemeletes, még egy márciusi orosz csapás következtében megsemmisült ház romjai alól 44 civil holttestét emelték ki. Úgy vélekedett, hogy ez újabb háborús bűntett, amelyet az orosz csapatok követtek el Ukrajnában, és amiért felelni fognak. Hozzátette, hogy Izjumnál még most is heves harcok dúlnak. Állítása szerint az ukrán fegyveres erők tartják állásaikat, de a város több, mint két hónapja ténylegesen orosz kézen van. Közölte, hogy lehetetlen a lakosokat evakuálni, vagy humanitárius segélyt szállítani nekik. A kijevi városi tanács kedden azt közölte, hogy a fővárosban mindeddig 390 épületben keletkeztek károk az orosz csapásokban. Ezek között 222 többlakásos épület, továbbá 75 oktatási, valamint 17 egészségügyi intézmény van. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Vitalij Klicsko polgármester múlt szombaton kijelentette: május 9-e után Kijevbe az ott lakók "lassacskán kezdhetnek visszatérni". Közölte, hogy jelenleg mintegy 2,2 millióan tartózkodnak a fővárosban. (MTI)

Komoly finn kacsintás a NATO felé

A NATO-tagság a legjobb megoldás Finnország biztonsága szempontjából - állapította meg kedden a finn parlament védelmi bizottsága a kormányzat biztonságpolitikai elemzéséhez fűzött állásfoglalásában. Petteri Orpo, a testület elnöke az állásfoglalás ismertetésekor a Yle közszolgálati televízió szerint hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai hadműveletével a biztonságpolitikai helyzet radikálisan megváltozott. A finn kormány hozzávetőleg egy hónapja mutatta be biztonságpolitikai elemzését, amelyben megvilágította az észak-atlanti katonai szövetséghez történő csatlakozás előnyeit és hátrányait. Az előterjesztést összesen tíz parlamenti bizottságnak kell véleményeznie, de mindenekelőtt a védelmi bizottság állásfoglalása számít döntőnek. Sauli Niinistö finn elnök csütörtökön szeretné ismertetni saját álláspontját az ország lehetséges NATO-csatlakozását illetően. Az Iltalehti című helyi lap szerint Sanna Marin miniszterelnök is aznap kíván nyilatkozni az ügyben. Az államfő végül a kormánnyal közösen fog dönteni arról, hogy Finnország benyújtja-e csatlakozási kérelmét. A Yle finn közszolgálati televízió megbízásából elvégzett egyik friss közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több, mint háromnegyede, vagyis 76 százaléka támogatná az eddig semleges státuszú ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a svéd rádiónak nyilatkozva kedden arról beszélt, hogy az északi régió védelmi képességei megerősödnének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség keretein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés. Svédország és Finnország a tervek szerint most, májusban hoz összehangolt döntést a NATO-csatlakozási kérelméről, reagálva az Ukrajna elleni orosz hadműveletre. A NATO főtitkára a múlt héten Brüsszelben biztosította a két országot arról, hogy felvételük gyorsan megvalósulhat. A két skandináv ország csatlakozását mindazonáltal minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia. Moszkva "komoly következményekkel", köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetődzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz. (MTI)

Nyolcmillió belső migráns Ukrajnában

Több, mint nyolcmillió belső menekült torlódott fel Ukrajnában május 3-áig az ország elleni orosz támadás február 24-i megindítása óta - közölte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) kedden. Az IOM felmérése szerint e nyolcmillió menekült 44 százaléka, azaz több, mint 3,5 millió ukrajnai tervezi, hogy az országát sújtó súlyos humanitárius válság miatt hamarosan új otthont keresve magának elköltözik. Az ENSZ szakosított szervezetének becslése szerint Ukrajnában már 13 millió 686 ezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt, az orosz szóhasználatban "különleges hadműveletnek" nevezett háború miatt. Eddig nyolcmillió menekült maradt az országban. Az IOM legutóbbi, április végi felmérésekor még 7,7 millió belső menekült volt Ukrajnában. "A belső menekültek és az ukrajnai háború által sújtott emberek helyzete óráról órára romlik" - hangsúlyozta a portugál António Vitorino, az IOM főigazgatója, aki aláhúzta, hogy "a belső menekültek és a lakosság szükségleteinek kielégítése nagyon nehéz, amíg tartanak a fegyveres harcok". "A most megkérdezett belső menekültek kétharmadának leginkább készpénzre van szüksége, szemben a háború kitörésekor mért 49 százalékkal" - tette hozzá az IOM illetékese. A belső menekültek több, mint 70 százaléka azt válaszolta, hogy a készpénzt élelmiszerek és gyógyszerek vásárlására fordítja. Ezenkívül még szállásra van nagy szükségük: 27 százalékuk jelezte, hogy állandó lakóhelye megrongálódott vagy megsemmisült. Minden tizedik válaszadó - függetlenül attól, hogy menekült-e vagy a lakhelyén tudott maradni - azt mondta az IOM munkatársainak, hogy anyagi segítségre lesz szüksége a lakhelye helyreállításához. Az ENSZ migrációs szervezete azt is közölte: több, mint 2,7 millió ember döntött úgy, hogy végül haza kíván költözni. Az IOM felmérését kétezer névtelen válaszadó megkérdezésével végezték el, telefonon, április 29-e és május 3-a között. Az IOM alapelve szerint a globális migráció hasznos mind a migránsoknak, mind a társadalomnak, ezért azt nem megállítani, hanem globális összefogással fenntartani és menedzselni kell. (MTI)

Bekérették a horvátországi magyar nagykövetet Orbán Viktor szavaira hivatkozva

Abból lett "baj", hogy a történelmi Magyarországnak tengerpartja volt.

Nem tartják meg az újabb egyeztetést az olajembargóról az EU vezetése és Magyarország közt

Megmerevedhettek az álláspontok.

Cseh és bolgár mutatóujj

Határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót Milos Zeman cseh és Rumen Radev bolgár államfő - jelentették be a keddi prágai tárgyalásuk utáni sajtótájékoztatón. Zeman hangsúlyozta, hogy Prága és Szófia álláspontja teljesen megegyezik. Rumen Radev megerősítette, hogy Bulgária nem fogja támogatni az Európai Uniónak az orosz kőolaj behozatalára tervezett embargóját, amennyiben nem kap felmentést ez alól, illetve halasztást. "Határozottan elítéljük az Ukrajna elleni orosz agressziót, mert az felborítja a kialakult nemzetközi rendet, az évtizedek alatt kialakult európai biztonsági rendszert" - mutatott rá a bolgár elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Csehországban. Leszögezte: a NATO-nak és az EU-nak egységes választ kell adnia az orosz agresszióra, elsősorban a keleti szárny megerősítésével. "Készek vagyunk megerősíteni védelmi képességeinket, megvitattuk, hogyan tehetnénk ezt meg hatékonyabban, közös erővel" - mondta újságíróknak. A szankcióknak hatékonyaknak kell lenniük, s nem károsíthatják az európai uniós tagországok gazdaságát - tette hozzá. "A kőolajszállítások leállítása negatívan érintené gazdaságainkat. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy milyen szankciókat alkalmazunk, s figyelembe kell venni az egyes tagországok sajátosságait is" - hívta fel a figyelmet a bolgár elnök. Hangsúlyozta: Bulgária nem fogja támogatni a kőolajembargót, ha nem kap felmentést. Milos Zeman csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy "az oroszok a szláv testvériségről beszélnek", miközben leállították a gázszállításokat Bulgáriába és Lengyelországba. Majd megjegyezte: úgy tűnik, hogy Csehországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is felmentést, halasztást kaphat a szankciók alkalmazása alól. A cseh elnök beszélt arról is, hogy Csehország támogatja Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. (MTI)

Egyszerűsödik a menekültek munkavállalása

Az ukrajnai háború elől Magyarországra menekülők foglalkoztatására bizonyos esetekben egyszerűbb feltételek vonatkoznak, munkaadóik akár támogatást is igényelhetnek - hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben kiemelik: a menedékeseknek és a menedékesként elismerésüket kérőknek munkakörtől függetlenül nincs szükségük munkavállalói engedélyre. Kifejtik: meghatározott hiányszakmákban (például bizonyos IT munkakörök, építőmérnök, szakács, pincér) a szomszédos országok állampolgárainak foglalkoztatására eddig is más szabályok vonatkoztak. Május 1-jétől azonban a menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén már bármilyen munkakörben jogosult munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is. Az az ukrán állampolgár, aki nem rendelkezik menedékes státusszal, vagy nem kérte az elismerését menedékesként, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályok szerint vállalhat munkát, így csak hiányszakmában helyezkedhet el egyszerűbb feltételekkel - tették hozzá. Az ukrán állampolgárságú vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkezők foglalkoztatása után állami támogatás igényelhető amennyiben a munkaadó legalább heti 20 órát foglalkoztatja őket. Ehhez rendelkeznie kell belföldi székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve meg kell felelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, nem állhat végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás alatt. Május 1. óta már nemcsak a háború ideje alatt, hanem az előtte érkezők után is be lehet nyújtani kérelmet a kormányhivatalhoz, ha előtte egy éven belül legalább 90 napot dolgoztak itt, családtagjuk a háború kitörése óta érkezett, kérte vagy megkapta az elismerését menedékesként, vagy magyar állampolgár. Az állami támogatás a munkaviszony idejére, legfeljebb 12 hónapra jár, de a munkáltató kérelmére ugyanennyi idővel meghosszabbítható. A támogatás mértéke havonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségének fele, de legfeljebb 30 ezer forint, ha a munkavállaló a háború kitörése előtt érkezett Magyarországra. Ha utána, akkor 60 ezer forint lehet. A munkavállalóval közös háztartásban élő kiskorú gyermekek után további 12 ezer forint járhat - olvasható a közleményben. A Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda a menekülthelyzet kapcsán a Máltai Szeretetszolgálatot pro bono együttműködés keretében támogatja, és segíti az Ukrajnából menekülő embereket munkajogi és bevándorlási jogi anyagok biztosításával és egyénre szabott munkajogi problémakezeléssel - jelezték a közleményben. (MTI)

Nem tartják meg az újabb egyeztetést az olajembargóról az EU vezetése és Magyarország közt

Megmerevedhettek az álláspontok.

Szankciós egyezség: Párizs derűlátó

Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjáról a héten megszülethet a megállapodás - jelentette ki kedden Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár. "Úgy gondolom, hogy a megállapodás meglehet a héten, minden erőnkkel ezen dolgozunk. Valószínűleg már csak napok kérdése az egész" - jelentette ki az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország illetékes kormánytagja az LCI francia hírtévében. "Gyorsan kell haladnunk, és bizalommal mondom, hogy lesz hatodik európai szankciós csomag, az intézkedések nagyon erősek lesznek és fokozatosan fogjuk azokat bevezetni, menetrenddel, először az orosz kőolajra, de az orosz szénhidrogénekre is általában" - tette hozzá. Elmondta, hogy az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök kedden egyeztet a kérdésről telefonon. "Vannak megoldási lehetőségek kétfajta mentességet illetően: egyrészt haladék azon országok számára, amelyek objektíve nehéz helyzetben vannak, mert a kőolajellátásuk 100 százaléka Oroszországból érkezik, másrészt vannak alternatív ellátási garanciák. Ezen a két paraméteren dolgozunk jelenleg" - mondta Clément Beaune. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor telefonon egyeztetett Emmanuel Macronnal Európa energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben jelezte, hogy Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjának elfogadása esetén lehetetlen lenne beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajmennyiséget, ezért Magyarország csakis olyan javaslatot tud támogatni, amely kezelni tudja ezt, az uniós bizottság által létrehozott problémát. (MTI)

Szlovák kormányfő: jó oldalra álltunk – de nem mindenki osztja a véleményét

Robert Fico, az ellenzék vezére legfőképp az orosz kőolaj vásárlásának leállítása ellen tiltakozik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobeszédet mondott a pozsonyi parlamentben.

Videó a kilőtt orosz csúcstankról

Kikerült a közösségi médiába egy videó egy orosz T-90M harckocsi kilövéséről Ukrajnában. Ez a harcjárműtípus az orosz haderő legmodernebb, széles körben rendszeresített harckocsitípusa.

Video of the first combat loss of a Russian T-90M tank in Staryi Saltiv (previously recorded). Interestingly, the source claims it was destroyed by a Carl Gustaf recoilless rifle.https://t.co/DTRpl0hs7p pic.twitter.com/sOATPpXesX

— Rob Lee (@RALee85) May 10, 2022

Újabb orosz tevékenységet ítél el az EU

A háború már nem csak a földön, a vízen és a levegőben zajlik, hanem a virtuális térben is.

A taktikai atomcsapás lehetőségéről faggatták az orosz külügy helyettesét

Közben az orosz katonai szóvivő megerősítette Popaszna elfoglalását.

Litvánok: "ez népirtás"

A litván parlament kedden egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását - adta hírül weboldalán az LRT litván közszolgálati televízió. "Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust" - áll az elfogadott indítványban, amely szerint az orosz hadsereg és a vele szövetséges fegyveresek háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, kiemelve Bucsát, Mariupolt, Irpinyt, Borogyankát és Hosztomelt. A határozat továbbá kimondja, hogy az orosz fél egész családok - köztük gyerekek - meggyilkolásával, emberrablással, nemi erőszakkal és holttestek meggyalázásával akarja megtörni az ukrán népet. A képviselők emellett az elkövetők felelősségre vonását követelték, valamint felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy hozzon létre büntetőbíróságot az atrocitások kivizsgálására. Az intézményt fel kell ruházni a kormánytagokra és az államfőkre is vonatkozó nemzetközi elfogatóparancs kiadásának jogával is - teszik hozzá a határozatban. (MTI)

Szakértő: ajánlhat olyat az unió, amiért megéri leválni az orosz olajról

Kedd este az Európai Bizottság elnöke, majd szerda délelőtt a francia elnök egyeztetett a magyar kormányfővel az Oroszországgal szembeni hatodik uniós szankciós csomagról, amely az orosz kőolajról való leválást is tartalmazza.

A festékfröcskölési ügy következménye

A lengyel külügyminiszter-helyettes kedden védelmébe vette az ország hatóságait azzal az incidenssel összefüggésben, amely során tüntetők vörös festékkel öntötték le Oroszország varsói nagykövetét. Piotr Wawrzyk a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) azt mondta, Szergej Andrejev a rendőrség hatékony fellépése nélkül "sokkal kellemetlenebb helyzetbe került volna", emlékeztetve arra, hogy a hatóságok biztosították a diplomata távozását a helyszínről. Andrejev a második világháborúban aratott győzelem 77. évfordulója alkalmából koszorúzta volna meg a varsói szovjet katonai temető emlékművét, amikor ukrán zászlót lengető aktivisták vörös festékkel öntötték le, s gyilkosnak és fasisztának nevezték. Ezt követően Andrejev - koszorúzás nélkül - rendőri kíséret mellett elhagyta a helyszínt. Wawrzyk megjegyezte, hogy a nagykövetnek előzőleg azt tanácsolták, törölje napirendjéből a programot. "Tudtuk ugyanis, hogy az orosz vagy a szovjet hadsereg irányába tett demonstratív gesztusok ilyen válaszokat válthatnak ki" - fogalmazott. Az éppen iráni látogatáson tartózkodó Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, és kijelentette, hogy hasonlónak soha többé nem szabad megtörténnie. Az orosz külügyminisztérium határozottan tiltakozott a lengyel hatóságoknál a történtek miatt, követelve, hogy a lengyel fél haladéktalanul szervezze meg a koszorúzást és szavatolja a rendezvény biztonságát minden provokációval szemben. (MTI)

Szijjártó Péter: a háború mellett ne feledjük az EU-ra leselkedő egyéb kihívásokat – videó

A külgazdasági és külügyminiszter erről a Szíria megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi konferencia szünetében beszélt.

EBRD-előrejelzés

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) arra számít, hogy Oroszország hazai összterméke (GDP) idén 10 százalékkal csökken és jövőre stagnál a gazdaság. Az EBRD kedden ismertetett előrejelzése megegyezik a március végi becslésével.

Ukrajna GDP-jének esése az EBRD előrejelzése szerint 30 százalék lehet az idén, jóval nagyobb a bank márciusi 20 százalékos csökkenési várakozásánál. Az EBRD jövőre jelentős, 25 százalékos gazdasági fellendülést vár Ukrajnában, ami némileg felülmúlja a március végén várt 23 százalékos növekedési várakozást. A londoni székhelyű szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy csak abban az esetben lehet jövőre ilyen jelentős mértékű a gazdasági növekedés, ha addigra megkezdődnek a helyreállítási munkálatok.

Az EBRD előrejelzése szerint Fehéroroszország GDP-je 4 százalékkal csökken az idén, nagyobb mértékben a márciusban becsült 3 százalékos visszaesésnél, jövőre pedig stagnálást prognosztizál az EBRD ugyanúgy, mint márciusban.

Az orosz jegybank az idei évre 8-10 százalékos esést, jövőre 0-3 százalékos csökkenést, 2024-ben pedig 2,5-3,5 százalékos növekedést vár Oroszországban. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium alapforgatókönyve szerint az orosz gazdaság esése idén 8,8 százalék, a borúlátó forgatókönyv szerint pedig 12,4 százalék lesz. (MTI)

Egy esetleges gázembargó mély recesszióval fenyegeti Németországot

A lakosságnál nagy potenciált lát a takarékoskodásra és az általános sebességkorlátozás bevezetését is pártolja a "gazdasági bölcsek" egyike.

Ukrajnai tudósítók kaptak Pulitzer-díjat

A Columbia Egyetemen hétfőn átadták az idei Pulitzer-díjakat, amelyek között most a szokás kategóriákon felül különleges elismerésben részesítették az ukrán újságírókat, akik az országuk elleni orosz invázióról tudósítanak.

"A Pulitzer-díj testülete nagy örömmel jutalmazza Ukrajna újságíróit, hogy bátorságukkal, kitartásukkal elkötelezettségüket tanúsítottak Vlagyimir Putyin országuk inváziója és oroszországi propagandaháborújával szemben" - idézte Marjorie Millert, a testület tagját a hvg.hu.

Az újságírók védelmével foglalkozó Committee to Protect Journalists bizottság szerint legalább hét újságíró, köztük három ukrajnai újságíró vesztette életét az orosz csapatok február 24-i megszállása óta. Köztük volt Vira Hirics, a Szabad Európa ukrajnai riportere, aki április 29-én halt meg miután orosz rakéta eltalálta kijevi lakóházát.

A kőolaj nem, de az orosz LNG már kifog a G7-en

Japán szerint egyenesen káosz jöhetne a világgazdaságban.

Több ezerrel is magasabb lehet az áldozatok száma

Akár több ezerrel is magasabb lehet az ukrajnai háború civil áldozatainak száma a hivatalos becsléseknél - jelentette ki kedden az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője Genfben.

"Az orosz támadás kezdete óta mostanáig összesen 7061 civil áldozatról tudunk, 3381 halottról és 3680 sebesültről, de a valódi számok ennél magasabbak, s azon dolgozunk, hogy minden esetet dokumentáljunk" - fogalmazott sajtótájékoztatóján Matilda Bogner.

Munkatársaiknak Mariupolban van a legnehezebb dolguk, a hónapokon át ostrom alatt álló dél-ukrajnai városba ugyanis még mindig nehezen tudnak bejutni, s így hiteles adatgyűjtésre sincs lehetőségük.

Elmondta még, hogy folyamatosan érkeznek a szervezethez nemi erőszakról szóló jelentések, a szexuális bűncselekmények áldozatai között fiúk és férfiak is vannak. (MTI)

Adatok a BOK csarnokból

Hétfőn 427, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden a honlapján. Az éjszakát 130-an töltötték a létesítményben.

Uniós olajembargó: Orbán Viktorral egyeztetett Emmanuel Macron

A két vezető Európa energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt telefonon.

Meghackelték az oroszok tévéit

Az orosz okostelevíziókon a csatornakiosztás és a műsor helyett háborúellenes üzenetek jelentek meg hétfőn - írta összefoglalójában a hvg.hu. Hírügynökségek arról számoltak be ugyanis, hogy a hétfői győzelem napi ünnepség idején egyes tévécsatornákon az az üzenet jelent meg, hogy "Több ezer ukrán és több száz gyermek vére tapad a kezetekhez." vagy hogy "A televízió és a hatóságok hazudnak. Nem a háborúra."

Russian satellite TV shows a Ukraine message: 'blood on your hands' https://t.co/L2HZerpSP7 pic.twitter.com/QuAWelVwcj

— Reuters World (@ReutersWorld) May 9, 2022

Emellett a YouTube orosz megfelelőjét, a Rutube-ot is meghackelték. Utóbbi a hivatalos Telegram-csatornáján azt írta, hogy a tárhely folyamatos támadás alatt áll, ezért az egy időre elérhetetlenné vált. A hackerek felhasználói tartalmakhoz nem tudtak hozzáférni.

A NATO-csatlakozásról beszélt a svéd védelmi miniszter

Az északi régió védelmi képességei megerősödnének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség keretein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés - jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a svéd rádiónak nyilatkozva kedden.

A kormányzó szociáldemokrata párt politikusa hozzátette: ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor támaszkodhatnak egymás erősségeire, és teljesen kiegészíthetik egymást.

"Ennek hatására együtt erősebbek lehetünk" - hangsúlyozta Hultqvist, aki mindazonáltal eddig szkeptikus volt Svédország NATO-tagságát illetően, és a rádióinterjúban sem árulta el, hogy mi a jelenlegi személyes álláspontja.

Svédország már korábban védelmi megállapodásokat kötött szomszédjaival az északi régióban.

A szociáldemokraták május 15-én döntenek arról, hogy módosítanak-e évtizedekre visszanyúló, hagyományos politikájukon, amely szerint ellenzik Svédország NATO-tagságát. Ha a módosítás mellett döntenek, akkor Stockholm szinte biztosan kérni fogja felvételét a harminc országból álló szövetségbe.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán Svédország és Finnország átértékelte eddigi biztonságpolitikáját. Sauli Niinistö finn elnök a várakozások szerint a héten bejelenti: támogatja, hogy országa csatlakozási kérelmet nyújtson be a NATO-hoz.

Az északi országok közül Dánia, Norvégia és Izland már tagjai az észak-atlanti szövetségnek. (MTI)

Borús előrejelzés az EBRD-től - Magyarország kivétel

Az ukrajnai háború következményeként várhatóan alig haladja meg az egy százalékot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területének idei átlagos gazdasági növekedése - áll a pénzintézet kedden Londonban bemutatott, jelentősen rontott térségi előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár, sőt a magyar és a lengyel hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló prognózisát nem rontotta tovább a márciusban kiadott soron kívüli előrejelzéséhez képest.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a marokkói Marrakesben kezdődő idei éves közgyűlésének keddi nyitónapjára időzítette 39 oldalas prognóziscsomagját, amelyben azt valószínűsíti, hogy teljes működési térségének átlagos gazdasági növekedése az idén mindössze 1,1 százalékos lesz a tavaly elért 6,7 százalékos bővülés után.

Ez azt jelenti, hogy az EBRD a novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 3,1 százalékponttal, az ukrajnai háború kitörése miatt márciusban összeállított soron kívüli prognózisához képest 0,6 százalékponttal rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.

Az EBRD keddi előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék az idén és jövőre is 3,5 százalékkal növekedhet. A magyar ipari termelés kilábalása tavaly szeptember óta folyamatos, az autóipar termelése februárban meghaladta a tavalyi év második felében mért szintet, erőteljes a magyar munkapiaci helyzet, és az Ukrajnából érkezők enyhíthetik a munkaerőhiányt.

A bank szerint ugyanakkor a magyar gazdaság erőteljesen függ az orosz földgázimporttól, és a növekvő energiahordozó-árak jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az exportorientált energia-intenzív iparágakra, köztük az autóiparra. (MTI)

Joe Biden aláírt egy Ukrajnának kedvező fontos törvényt

Az eddiginél komolyabb amerikai fegyvereket lehet szállítani Ukrajnába.

Konferencia: utópisztikus elképzelés, hogy Ukrajna rövid időn belül EU-s tag lesz

„A történelem hosszú árnyékát sokkal inkább megtapasztaljuk, mint máskor.”

Ismét rakétatámadás érte Odesszát - videók

Az oroszok által elfoglalásra kiszemelt Herszon megye lakosságának közel fele elmenekült.

Az alaptörvény veszélyhelyzeti módosításáról tárgyal az Országgyűlés

Ez lesz az alaptörvény tizedik módosítása.