Keresetet nyújtottak be a németországi Karlsruhe bíróságán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ellen - tájékoztatott a dpa német hírügynökség szerdán.

"Védenceink azt várják, hogy Németország Fehéroroszország esetében is kiálljon az egyetemes emberi jogok mellett" - nyilatkozta négy német ügyvéd, aki a fehéroroszországi hatósági túlkapások tíz megkínzott áldozatát védelmezi.

Az ügyvédek az esetek független felderítését kérték, amely szerintük Fehéroroszországtól nem várható el.

Az abszolút univerzalitás jogi alapelvének értelmében bármely országban kivizsgálhatók a nemzetközi jogsérelmek, azok is, amelyeket külföldi állampolgárok követtek el egy másik országban.

Németország legutóbb februárban hirdetett ítéletet az univerzalitás elve alapján: akkor Bassár el-Aszad szíriai elnök biztonsági szolgálatának egyik volt tagját nyilvánították bűnrészesnek civilek megkínzásában.

Fehéroroszországban sem Lukasenkát, sem biztonsági apparátusát nem fenyegeti a felelősségre vonás veszélye - magyarázták az ügyvédek.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számos jelentést tett közzé, amelyek szerint a fehérorosz hatóságok kínzásokkal, önkényes kiutasításokkal, rejtélyes eltűnésekkel és emberrablásokkal hozhatók kapcsolatba.

Az ügyvédek elmondták: védenceik - akiket nem neveztek meg - arról számoltak be, hogy megkínozták őket, megvonták tőlük az élelmet és az alvást, valamint semmibe vették emberi méltóságukat. Órákig térdeltették őket hátrakötözött kézzel, aminek súlyos egészségügyi következményei voltak mindegyik panaszosra nézve. A perkeresetet benyújtók jogi képviselői "bestiálisnak" nevezték a hatóságok eljárását.

Minszk egyelőre nem reagált a hírre.

A fehérorosz hatóságok a múltban a Nyugat által pénzelt bűnözőknek vagy erőszakos forradalmároknak nevezték a demokráciapárti tüntetőket.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető üdvözölte a kereset benyújtását. Közleményében azt írta: a lépés egyértelmű jele annak, hogy a fehérorosz hatóságok nem úszhatják meg büntetlenül.

Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék Szvjatlana Cihanouszkaját ismerte el győztesnek, és azt állította, hogy meghamisították az eredményeket. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek.

A hatósági túlkapások miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankciókat szabott ki Fehéroroszországra. A tiltakozó megmozdulások során összesen több mint 30 ezer embert vettek őrizetbe. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban sokan megsérültek és meghaltak. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldön keresett menedéket.