Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Az örmény elnök jóváhagyta a parlamenti kormányformára való áttérés koncepcióját

Szerzs Szargszján örmény államfő szombaton jóváhagyta az ország alkotmányos reformjának koncepcióját, amely egyebek közt előirányozza a parlamenti kormányzati rendszerre való áttérést.

"A koncepció jóváhagyásával megkezdődik az alkotmány közvetlen szövegének a kidolgozása" - jelentette be Szerzs Szargszján az úgynevezett társadalmi tanács tagjaival tartott találkozóján.

A dél-kaukázusi egykori szovjet köztársaság vezetője nem nevezett meg határidőt az új alaptörvény elfogadására, annak megerősítésére ugyanakkor népszavazást kell majd kiírni.

Az államfő a találkozón kifejtette, hogy "progresszív jellegén" kívül a parlamenti kormányforma mellett szól az a körülmény is, hogy "emellett foglalt állást az Európa Tanács Velencei Bizottsága" is. Szargszján mindazonáltal megjegyezte, "továbbra is aggodalmai vannak" azzal kapcsolatban, hogyan zajlik majd le az átmenet az országban.

Az államfő megbízta a társadalmi tanácsot, hogy kezdjen konzultációkat a politikai pártokkal az átmenet mikéntjéről, és a begyűjtött javaslatokat tegye közzé.

A 2005-ben referendumon jóváhagyott jelenlegi alkotmány alapján Örményország ma elnöki köztársaság, amelyben a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, illetve iktatja be vagy menti fel a kormány tagjait. A legközelebbi elnökválasztás 2018-ban esedékes.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×