A Nigéria északkeleti részén 2009 óta harcoló, s ott az utóbbi időben egy Belgium nagyságú területet elfoglaló Boko Haram múlt szombaton fogadott hűséget az Iszlám Államnak (IÁ), amely ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria jelentős részét, és ezeken a területeken tavaly kikiáltott egy "kalifátust". Az Iszlám Állam önjelölt kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi hamar elfogadta a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó hűségesküt, pedig az IÁ általában hosszabb gondolkodási idő után szokta befogadni a csatlakozni vágyó szervezeteket.

Ugyanakkor a két csoport hivatalos szövetségre lépése egy olyan időszakban történt, amikor mind a Boko Haramnak, mind az IÁ-nak súlyos vesztségeket kellett elkönyvelnie. Az IÁ ellen az iraki Tikrítnél indítottak jelentős hadműveletet az iraki fegyveres erők és síita milíciák 30 ezer fő részvételével, miközben az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció folyamatos légicsapásokkal gyengíti a dzsihadistákat Irakban és Szíriában. A Boko Harammal szemben pedig Nigéria, Csád, Kamerun és Niger hadseregei fogtak össze, és 8700 katonát állítottak ki a szervezet elleni harcra a Csád-tó vidékén.

Szakértők megosztottak azt illetően, hogy a Boko Haram hűségesküje mekkora hatással lehet a harctéren. Rita Katz, az iszlamista szervezeteket figyelő, SITE Intelligence Group nevű amerikai ügynökség igazgatója úgy értékelte, hogy "a Boko Haram most egy helyi dzsihadista csoportból az Iszlám Állam egy jelentős szárnyává vált. A Boko Haram kiterjedt észak-afrikai hálózata révén az IÁ egy lépéssel közelebb került terve megvalósításához, vagyis egy nagy iszlám kalifátus létrehozásához, a Boko Haram pedig az IÁ infrastruktúrája, eszközei és katonai képességei révén könnyebben fog terjeszkedni Észak-Afrikában."

Az együttműködést azonban nagyban nehezíti, hogy a két csoport egymástól mintegy 3200 kilométerre vív dzsihádot. Anthony Goldman, a londoni PM Consulting cég vezetője szerint esetleg az IÁ líbiai szárnya jelentheti a kapcsot a két csoport között: ezen elképzelés szerint a nigériai szélsőségesek logisztikai segítséget és harcosokat kaphatnának a líbiai sejttől.

Jakkie Cilliers, a dél-afrikai Institute for Security Studies igazgatója viszont úgy vélte, valószínűtlen "bármiféle szervezeti kapcsolat" létrejötte a két csoport között. Ezek a mozgalmak egymásra próbálnak licitálni a radikalizáció és a félelemkeltés terén, és a bejelentésnek nagyobb a füstje, mint a lángja - mondta.

J. Peter Pham, az Atlantic Council washingtoni agytröszt Afrika-kutatóközpontjának vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy a Boko Haram elleni katonai fellépésnek nyújtandó esetleges nyugati támogatás egyre vonzóbbá teheti ezt a harcot az iszlamista szélsőségesek számára. "A (potenciális) harcosoknak egyre nehezebb lesz eljutniuk Szíriába vagy Irakba, ezért ehelyett úgy dönthetnek, hogy inkább Északkelet-Nigériába mennek (harcolni)", és ezzel egyúttal nemzetközivé teszik az ottani konfliktust - mondta.

Mindazonáltal a Boko Haram hűségesküje a nigériai kormányt is arra sarkallhatja, hogy nagyobb támogatásért folyamodjon az Egyesült Államokhoz és más országokhoz - mondta Anthony Goldman.

Franciaország már közölte, hogy növeli a Száhel-övezetben állomásozó csapatainak számát, bár Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter azt is leszögezte, hogy nem akarnak részt venni a Boko Haram elleni harcokban. A héten egy dél-afrikai zsoldos is életét vesztette a Nigériai északkeleti részén meg nem erősített médiajelentések szerint, ami arra enged következtetni, hogy a tudottnál is több résztvevője van a konfliktusnak.