Infostart.hu
eur:
362.72
usd:
322.37
bux:
145501.22
2026. október 16. péntek Gál

Assange őrzése megcsapolta a Scotland Yard forrásait

Tízmillió fontba került eddig Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató oldal alapítójának a londoni ecuadori nagykövetségen - tájékoztatott a BBC brit közszolgálati média kedden.

Assange őrzésének költségeit a londoni LBC rádió adásában hozták nyilvánosságra, egy közérdekű adatigénylés eredményeként. Mint kiderült, 2012 óta, amikor is Assange a nagykövetségre menekült, tízmillió fontot áldozott a Scotland Yard a helyszín biztosítására.

Sir Bernarnd Hogan-Howe, a londoni főkapitányság vezetője úgy fogalmazott az LBC rádiónak adott interjújában, hogy Assange megfigyelése 2012 júniusa és 2015 februárja között "megcsapolta a forrásainkat". Jelenleg azon dolgoznak, hogy más módját találjanak Assange felügyeletének.

A rendőrfőnök kifejtette, hogy a közvetlen rendőrségi jelenlét 7,3 millió fontba került az akció első 28 hónapja során, míg a túlórák összege elérte az 1,8 millió fontot. A tízmilliósra becsült végösszeg maradék részét az elmúlt három hónap költségei teszik ki, így az őrzés nagyjából napi 10 ezer fontba kerül. A pénzt az Egyesült Királyság diplomáciai misszióinak védelmére szánt költségvetéséből vonták el.

Julian Assange-ot két svéd nő ellen elkövetett szexuális bántalmazás gyanúja miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a stockholmi hatóságok, ez alapján akarják letartóztatni a brit rendőrök. A férfi az elfogatóparancs elől menekült a nagykövetségre, amelynek területére nem léphetnek be a hatóságok. Ecuador szabat elvonulást kért Assange számára, amit London elutasított.

A WikiLeaks azáltal vált világszerte közismertté, hogy leközölt több mint 700 ezer titkos amerikai katonai és kormányzati iratot, amelyet egy Irakban szolgáló amerikai katona, Chelsea (korábban Bradley) Manning szolgáltatott ki a számára. Manningot 2013 augusztusban 35 évre ítélte a katonai bíróság.

Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×