"A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert (...) nem kérheti a hibák megismétlését" - mondta Ciprasz a február 28-án véget érő hitelprogramról.

Ugyanakkor a görög miniszterelnök megismételte kormánya azon korábbi álláspontját, hogy egy "áthidaló támogatási programot" kíván kidolgozni a hitelezőkkel - az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal - a júniusig tartó időszakra, és a következő hónapokban egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.

A baloldali kormányfő ismét elővette a II. világháborús német jóvátétel kérdését is, s leszögezte, hazája "történelmi kötelessége", hogy megfizetesse Berlinnel a hét évtizeddel ezelőtt okozott károkat.

"Erkölcsi kötelességünk a népünk, a történelem és minden európai előtt, aki a nácizmus ellen harcolt és vérét áldozta, történelmi kötelességünk", hogy Németországtól "háborús kártérítést és a (Görögországra) rákényszerített kölcsön visszafizetését" követelje Athén - mondta Ciprasz.

A görög kormány arra alapozza követelését, hogy a náci megszállók a II. világháború alatt gyakorlatilag kifosztották az országot, és arra kénysszerítették a görög jegybankot, hogy kölcsönként adja át 476 millió német márkás tartalékát Berlinnek, amelyet a németek nem fizettek később vissza. Berlin szerint ugyanakkor nem terheli Németországot nemzetközi jogi kötelezettség a kártérítésre vonatkozóan.

A Ciprasz által vezetett Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) január 25-én azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy újratárgyalja a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak juttatott segélycsomag feltételeit, és megszünteti a görög társadalomnak súlyos nehézségeket okozó megszorítási politikát.

Ciprasz vasárnapi beszédében közölte, hogy kitart ígéretei, közte a nélkülözők megsegítése mellett, így például ingyenes élelmiszert és áramot biztosít a rászorulóknak. Azt is hangsúlyozta, hogy kormánya keményen fel fog lépni a korrupció és az adóelkerülés ellen, s úgy vélte, ezek lesznek a legkeményebb csaták.

"A kormány legelső célja a (...) a hitelprogram okozta mély sebek kezelése, a humanitárius válság kezelése, ahogy azt megígértük a választások előtt" - fogalmazott.

Közölte, hogy 2016-ig fokozatosan havi 750 euróra (körülbelül 230 ezer forint) növelik a minimálbért a jelenlegi 580-ról, és egyebek mellett újraindítják a 2013-ban a megszorítások közepette bezárt ERT nevű köztévét is. A tévé bezárását Ciprasz a "demokrácia elleni bűncselekménynek" minősítette.

Ugyanakkor a politikusok számára az eddiginél nagyobb takarékosságot fog előírni a Ciprasz-kormány, így például a miniszterek nem kapnak majd állami autókat, és eladják a kormányfő külföldi utazásaihoz használt egyik repülőgépet is.