13 ezer éve temette be egy földrengés azt a barlangot az észak-izraeli Manot nevű falu mellett, amelybe ötvenötezer évvel ezelőtt valószínűleg egy vadállat hurcolta be 2008-ban megtalált koponyát.

A Ben Gurion és a Tel-Avivi Egyetem, valamint az Izraeli Régészeti Hatóság tudósai évekig vizsgálták a csontdarabot, és Nature című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint arra jutottak, hogy bizonyítékot találtak a Homo Sapiens és a neandervölgyi ember keveredésére.

Az InfoRádió által megkérdezett paleontológus, Kordos László szerint is rendkívül nagy jelentőségű leletről van szó.

"Ilyen még nem került elő ebből az időszakból. A korábban ismert leletek körülbelül 45 ezer évvel ezelőttiek. Az új lelet alapján van egy tízezer éves átfedés, amikor Afrikából megérkezhettek az első Homo Sapiensek és a neandervölgyiek mellett élhettek. A feltételezések szerint ezzel meg is lehet magyarázni, hogy miért mutatnak az Izrael területén talált leletek kevert neanervölgyi és modern Homo Sapiens jellegeket" - magyarázta a paleontológus.

A tudomány jelenlegi állása szerint a ma élő modern ember szülőhelye Kelet-Afrikában volt 200 ezer évvel ezelőtt. A Homo Sapiens onnan vándorolt ki több hullámban: az izraeli koponya tulajdonosa valószínűleg az utolsók között, 55-65 ezer évvel ezelőtt érkezett meg a mai Izrael területére.

Az egyedülálló lelet tehát nem csak azt bizonyítja, hogy minden ma élő ember Afrikából származik, hanem azt is, hogy őseink 10 ezer éven át együtt élhettek, sőt keveredhettek a neandervölgyiekkel - erősítette meg Kordos László.

A neandervölgyi emberi faj inkább Európában, illetve az Uralig terjedően élt, a déltől vándorló Homo Sapiensek ebben a zónában keveredhettek. Majd a neandervölgyiek kihaltak, mert ezek az embertani jellegzetességek és kultúrák később eltűntek. Akkor a Homo Sapiens tovább vándorolhatott Európa felé, ahol a legősibb leletek körülbelül negyvenezer évvel ezelőttiek" - ismertette Kordos László.

Az emberiség két fajának összekötő láncszemeként az izraeli koponya tehát magyarázata annak a már ismert genetikai ténynek, hogy az Afrikán kívül élő mai ember génállományának mintegy két százaléka neandervölgyi eredetű.