Az IRNA hírügynökség vasárnapi jelentése szerint 21 iráni parlamenti képviselő kezdeményezte Dzsavad Zarif meghallgatását. Követelik, hogy a külügyminiszter adjon magyarázatot a "diplomáciai baklövésre", arra, hogy január 14-én miért sétált negyedórán át Genf utcáin John Kerry amerikai külügyminiszterrel. A két, "ősellenségnek" számító ország külügyminiszterének "kimozdulása" felkeltette a média érdeklődését, az iráni keményvonalasok pedig megbotránkoztak rajta.

A szóban forgó napon tárgyalt Genfben az iráni atomprogramról Zarif és a témával foglalkozó hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország - külügyminisztere. John Kerry akkoriban több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ült Zariffal.

Az iráni külügyminisztert, illetve a mérsékelt irányvonalat képviselő iráni elnököt, Haszan Róhánit keményen bírálják az ultrakonzervatív teheráni politikusok amiatt, hogy - szerintük - túl sok engedményt tesznek a Nyugatnak, elsősorban a "Nagy Sátánnak" mondott Egyesült Államoknak, amellyel még az iráni forradalom után, 36 évvel ezelőtt szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok. Zarifot január elején is a parlament elé idézték, válaszolnia kellett a tárgyalásokon képviselt álláspontjával kapcsolatos kérdésekre.

Irán és a "hatok" tavaly novemberben másodszor is kudarcot vallottak abban, hogy az ideiglenes megállapodást, amelynek hatályát újabb hét hónappal meghosszabbították, egy átfogó, végleges megállapodással váltsák fel. Iráni és nyugati tisztségviselők szerint a megmaradt nézeteltérések elsősorban Teherán urándúsítási kapacitásával és a szankciók feloldásának ütemével kapcsolatosak.

A most ismét megindult tárgyalásokon a felek márciusra szeretnének keretmegállapodásra jutni, júniusra pedig végleges, hosszú távra szóló egyezséget kötnének. A Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.