A hétfői, budapesti rendezvényt követő sajtótájékoztatón Bálint Judit projektmenedzser, a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) munkatársa elmondta, a projektben 10 ország vett részt - köztük Albánia és több jugoszláv utódállam - azzal a céllal, hogy a klímavédelmi uniós szabályok átvételének intézményrendszerét kidolgozzák.

Szabó László, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) vezető kutatója arról beszélt, hogy a projekt keretében négy - Magyarországot érintő - szakpolitikai elemzés készült. Ezek közé tartozik a paksi bővítés megtérülésének vizsgálata a klímapolitikai célkitűzések tükrében, az emisszió kereskedelem alakulása 2020 után, illetve hogy miképpen alakul a lakosság és a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása. Ez utóbbiakat nehéz megbecsülni, de széles skálán mozog az értékesíthető szén-dioxid-kvótából származó - szintén becsült - bevétel is. Az előrejelzés évi 400-800 millió euró, azaz 150 milliárd forintos bevételt valószínűsít - tette hozzá Szabó László.

A vezető kutató - a paksi bővítést elemezve - hangsúlyozta, hogy a tervezett új erőmű megtérülését a magasabb szén-dioxid-kvóta árak pozitívan befolyásolják. A megújuló energiákról szólva pedig azt mondta, hogy az ország által 2020-ig vállalt - ilyen forrásból származó - villamosenergia-termelés 60 százalékának eléréséhez is további 400-600 megawatt termelő kapacitást kell megépíteni.

A Limában pénteken befejeződött éghajlatváltozási konferenciáról Feiler József, a REC főosztályvezetője számolt be. Az új keretmegállapodás szövegét - több helyen több opcióval, de - elfogadta a részt vevő 195 ország. A végleges szöveg elfogadása jövő decemberben várható, és ha ez sikeres lesz, akkor - az állam- és kormányfők aláírását követően - meghatározza a 2020 és 2050 közötti klímavédelmet. A megállapodás része a kibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozás várható alakulása, valamint a pénzügyi átláthatóság.