Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa

Merkel reformokat sürget Franciaországban és Olaszországban

Angela Merkel német kancellár szerint Franciaországnak és Olaszországnak további reformokkal kell szavatolnia, hogy jövő évi költségvetésük megfeleljen az Európai Unió deficitszabályainak. Az olasz kormány sértődötten reagált: véleménye szerint Merkel söpörjön saját háza táján, ha jót akar EU-tagtársainak.

A Die Welt című német lap vasárnapi kiadásában - Welt am Sonntag - megjelent nyilatkozatában a kancellár azt mondta, hogy nem helytelen időt adni a Franciaországnak és Olaszországnak a reformtervek véglegesítésére, de "amit eddig az asztalra tettek, az az Európai Bizottság szerint nem elégséges, és ezzel egyetértek."

Az Európai Bizottság novemberben jövő márciusra halasztotta a döntést arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében kezdeményez-e pénzbüntetést Franciaország ellen az államháztartási hiánycél túllépése miatt, illetve javasolja-e felújítani a tavaly megszüntetett eljárást Olaszország ellen a túlzott közadósság miatt. A végleges döntés az EU gazdasági-pénzügyminiszteri tanácsának joga. Ez előtt a bizottságnak lehetősége van arra is, hogy az érintett tagországokat felszólítsa költségvetésük átalakítására.

Angela Merkel szavaira reagálva az európai ügyekért felelős olasz külügyminiszter-helyettes, Sandro Gozi vasárnap nyilatkozatot adott ki, amelyben "sajnálatosnak" nevezte, hogy a német kormányfő elégtelennek minősítette az olasz kormány intézkedéseit.

"Az olasz kormány soha nem engedi meg magának, hogy leosztályozzon más EU-tagországokat, és ezt a tisztelet elvárjuk Németországtól is. Merkel kancellárnak talán a német hazai keresletre, a beruházások hiányára, a német fizetési mérleg egyensúlytalanságára kellene összpontosítania. Ez nagy hozzájárulás lenne, amelyre Európa már régóta vár Berlintől, ám mindeddig nem történt meg" - áll az olasz nyilatkozatban.

A francia kormány részéről nem reagáltak vasárnap, de ismert álláspontjuk az, hogy kötelezettségüket lehetőleg teljesíteni akarják, ám az elsőrendű feladat a gazdaság fellendítése. Ezt utoljára múlt héten ismételte el Michel Sapin francia pénzügyminiszter, éppen Berlinben.

Később közölte, hogy a francia államháztartás hiányát jövőre a hazai össztermék (GDP) 4,1 százalékára akarják leszorítani az eredetileg tervezett 4,3 százalékról.

A Franciaország ellen 2009 óta folyó túlzottdeficit-eljárás határideje szerint az országnak jövőre kellene az EU-ban egyezményes, előírásos 3 százalék alá csökkentenie hiányát. A francia kormány menetrendje szerint azonban ez 2017 előtt nem érhető el.

A 2000-es évtized elején Németország és Franciaország több éven át túllépte a 3 százalékos határt, de az Európai Bizottság által ellenük indított túlzottdeficit-eljárást az EU gazdasági-pénzügyminiszteri tanácsa 2003-ban eljárási kegyelemmel törölte. Elemzők szerint hasonló lépés most sem teljesen lehetetlen, de az utóbbi években megszigorított EU-beli gazdasági kormányzás alaposan szűkítette egy felmentéshez vezető szavazás esélyét a miniszteri tanácsban.

Németország 2008-ra egyensúlyba hozta államháztartását. A válság miatt a hiánya 1010-re elérte a GDP 4,1 százalékát, de a deficitet már 2011-ben 0,9 százalékra csökkentette, majd az utóbbi két évben minimális többletet ért el.

Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×