Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Irodát nyitott Kairóban a Magyar Nemzeti Kereskedőház

Megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját szerdán.

A magyar vállalkozások számára új piacok és új lehetőségek elérését lehetővé tevő iroda megnyitóján Semjén Zsolt rámutatott, hogy Egyiptom egyre inkább stabilizálódik, és egyre biztonságosabb, egyre nagyobb fejlődést mutat.

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter szerint ezt mutatja a Szuezi-csatorna kivitelezés alatt álló kibővítése is, amelyhez szívből gratulált az egyiptomi félnek.

Úgy fogalmazott: Magyarország meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelyben nagy szerepe van Kairónak, és az egyiptomi-magyar kapcsolatoknak.

"A két ország közötti külkereskedelmi forgalom meghaladja a 200 millió amerikai dollárt, de ezzel nem lehetünk elégedettek, s ezt még tovább szeretnénk fejleszteni - mondta, s hozzátette - az a célunk, hogy minél több magyar befektető jöjjön Egyiptomba, s minél több egyiptomi befektető Magyarországra."

Az együttműködés egy sikeres példájaként kiemelte a Dispo Amercor egyszer használatos egészségügyi eszközöket gyártó magyar-egyiptomi vegyesvállalatot, amely "jól mutatja, hogy a két ország közösen milyen eredményeket tud elérni".

Naglá el-Ahváni egyiptomi nemzetközi együttműködési miniszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a két ország közötti mintaértékű gazdasági és politikai viszony azóta fennáll, hogy Egyiptom első arab államként diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarországgal, amelyet 1957-ben nagyköveti szintre emeltek.

Ahváni kijelentette, hogy a kereskedőház kairói képviseleti irodájának megnyitása fontos lépés, hogy további piaci, kereskedelmi és befektetési lehetőségek nyíljanak meg a magyar vállalatok előtt Egyiptomban, ami "megnyithatja az utat további afrikai, illetve közel-keleti piacok felé is".

Hangsúlyozta, hogy ezen cégek Egyiptom számára is kaput jelenthetnek Európa felé egy olyan időben, amelyben Kairó a gazdasági stabilitás megteremtésén fáradozik.

Ahváni rámutatott, hogy jelentős mértékű magyar befektetések vannak Egyiptomban az ipar, a mezőgazdaság, az informatika, a szolgáltatóipar és az idegenforgalom területén. Reményét fejezte ki, hogy ezek a befektetések a jövőben csak gyarapodni fognak.

Az együttműködési miniszter felhívta a figyelmet a jövő év márciusára tervezett, Sarm-es-Sejk-ben tartandó nemzetközi gazdasági konferenciára, amelyen Egyiptom nagy értékű beruházási projekteket és lehetőségeket mutat majd be, és amelyen reményei szerint Magyarország a legmagasabb szinten fogja magát képviseltetni.

A kedvező egyiptomi gazdasági körülményekkel kapcsolatban megemlítette a képzett munkaerőt, illetve az ipari, a mezőgazdasági és az idegenforgalmi szektorok kínálta befektetési lehetőségeket, valamint az ország stabil bankrendszerét.

Ahváni végezetül felhívta a figyelmet az együttműködés következő praktikus lépésére, az egyiptomi-magyar gazdaságfejlesztési bizottság második ülésére, amely valószínűleg 2015 első felében, Budapesten kerül megrendezésre.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×