A döntés a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki ülésén hosszas vita után született meg. Kelemen Hunor elmondta, a szövetség elfogadta a miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, hogy Romániának a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a parlament vitassa meg. A román kormány pedig nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe, amíg a parlamenti vita le nem zárul.

"Ezzel hozzájárulhatunk egy fontos párbeszéd kialakulásához a kisebbség és a többség között, és konstruktív megoldásokat találhatunk" - jelentette ki az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus. Nyomatékosan hangsúlyozta, a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának, és úgy vélte, a javasolt európai szabályozás jó eszköz lehetne az Európai Unióba törekvő Szerbiában és Ukrajnában élő román közösségek jogainak az érvényesítéséhez is.

Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta, hétfőn találkozik legközelebb Victor Ponta miniszterelnökkel, és az azt követő napokban, még a jövő héten benyújtja a lemondását. Azt is elmondta, a koalíciós egyezség szerint a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztség továbbra is az RMDSZ-t illeti meg. A politikus elhárította a válaszadást az utódlásra vonatkozó kérdésekre.

Az MTI kérdésére Kelemen Hunor elmondta, a miniszterelnök által javasolt kompromisszum nem vonatkozik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezéséről zajló luxemburgi perre is. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter személyében az utóbbi ügy kezdeményezői között is van román kormánytag, és Románia abban az ügyben is a kezdeményezők ellen lépett be a luxemburgi perbe. "Mi a Minority SafePackről beszéltünk a kormánnyal, a másik kérdésben a döntést ugyanis akkor hozták meg, amikor még nem voltunk kormányon" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, amennyiben sikerül Románia álláspontját módosítani a kisebbségi ügyben, az minden területen fontos előrelépés, fontos áttörés lesz.

Kelemen Hunor elmondta, a SZÁT keretében megoszlottak a vélemények a kormányzati részvétel kérdésében. Voltak, akik a kormányon maradást szorgalmazták, és voltak, akik a kilépés mellett érveltek. Abban azonban a döntéshozó testület valamennyi tagja egyetértett: nem maradhat következmények nélkül a kialakult helyzetet.

Kelemen Hunor azt is elmondta, a SZÁT döntése értelmében az RMDSZ jelöltet állít a novemberi romániai elnökválasztásra. A jelölt személyéről jövő hét csütörtökén dönt a testület.

Az RMDSZ azért helyezte kilátásba kilépését a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába.

A román kormánykoalíció pártjai között kialakult konfliktus ütközőpontjában a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés áll, mellyel az RMDSZ, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) próbálja rábírni az Európa Uniót a kisebbségvédelem bizonyos területeinek a szabályozására. A 2013. július 16-án benyújtott kezdeményezés bejegyzését a Bizottság elutasította, mert úgy ítélte meg, a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.

A Bizottság elutasító határozatát a kezdeményezők 2014. március 28-án támadták meg az EU luxemburgi bíróságán. Májusban Szlovákia az alperes Európai Bizottság oldalán, Magyarország a felperes kezdeményezők oldalán kérte a belépését a perbe, június elején pedig Románia csatlakozott Szlovákiához és az EB-hez a jogi küzdelemben.