Korábban megfigyelhető volt, hogy az állampolgárok számára fontosabbak a tagországokon belüli választások, és kicsit másodrangúan kezelték az európai parlamenti pozíciókat. Továbbra is ez a logika érvényesül - mutatott rá Gyévai Zoltán.
"Természetes, hogy az emberek magukénak érzik azt, ami közelebb áll hozzájuk, a nemzeti szint pedig közelebb van egy uniós állampolgárhoz, mint az európai unió intézményei. Ilyen szempontból az Európai Parlament továbbra sem jelent csábító vonzerőt a polgárok számára, ami abban is megnyilvánul, hogy választásról választásra csökkent a részvétel. A legutóbbi európai parlamenti választásokon rekordmélységbe, 43 százalékos uniós átlagra mérséklődött a részvétel, s nem lennék meglepve, ha ez arány tovább csökkenne" - mondta a brüsszeli szakértő.
Gyévai Zoltán szerint ennek részben az az oka, hogy az emberek továbbra is úgy gondolják: az életüket meghatározó dolgok alapvetően a hozzájuk közelebb eső szinteken dőlnek el, ami lényegében így is van.
"Ennek ellenére az európai parlamenti választás nem formalitás, hiszen ott olyan törvényeket, jogszabályokat alkotnak, amelyek szintén érintik az emberek mindennapjait, még ha nem is feltétlenül tűnik így" - hangsúlyozta a Bruxinfó főszerkesztője.
Hozzátette ugyanakkor, hogy már érzékelhetőek bizonyos folyamatok, trendek, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy az európai szintet közelebb vigyék az állampolgárokhoz. Az uniós vezetés törekszik arra, hogy az európai polgárok úgy érezzék: nagyobb beleszólásuk van abba, hogy mi történik Brüsszelben, az unió intézményeiben.
"Ennek egyik megnyilvánulási módja, hogy az uniós állampolgárok beleszólhatnak az Európai Bizottság következő elnökének a személyébe. Eddig ezt a tagállamok vezetői döntötték el, zárt ajtók mögött. Most a szabályok kicsit változtak, az elnöki kijelölési procedúrában már a leadott szavatoknak is lesz jelentősége" - ismertette Gyévai Zoltán.
A következő európai parlamenti választáson pedig már arra is lesz lehetőség, hogy például a magyar állampolgárok adott esetben ne magyar pártokra, hanem egy európai pártlistára is szavazhassanak.
"Ettől még messze vagyunk és a mostani helyzetből ítélve nem tudom, hogy ez mennyire lesz sikeres, de tény, hogy van egyfajta tendencia arra, hogy az európai választásokat közelebb hozzák az emberekhez, relevánssá tegyék a számukra" - fűzte hozzá Gyévai Zoltán.
Hanganyag: Boros Péter