Az IfD Allensbach közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a választási kampány legintenzívebb szakaszának kezdetén az emberek főleg a nyári szabadságról, az időjárásról és családi ügyekről beszélgetnek egymás között. Politikáról az állampolgárok 39 százaléka társalog gyakran, a közelgő választásokról pedig csak 29 százalék, ami rekordalacsony érték. A legutóbbi, 2009-es Bundestag-választás előtt egy hónappal ez az arány 35 százalék volt, a 2005-ös választás előtt pedig 60 százalék.

A felmérés szerint a politikai diskurzus jelenleg nem arról szól, ami igazán érdekli a németeket. Az utóbbi hetek meghatározó közéleti témája a német védelmi minisztérium félresiklott drónfejlesztési projektje és az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési programjai körül kirobbant botrány volt. A választók többsége egyik ügy iránt sem érdeklődik különösebben. A drónprojekt csak minden ötödik választópolgár számára beszédtéma, ami nagyon alacsony érték ahhoz képest, hogy milyen bőségesen tárgyalta a témát a sajtó. Az NSA botránya pedig csak megerősíti az uralkodó véleményt, miszerint a személyes adatok nincsenek biztonságban az interneten.

A német választókat inkább az energiaárak, az adók és az euróövezeti válság Németországot érintő hatásai érdeklik, minderről azonban egyelőre keveset beszélnek a kampányoló politikusok. A választók 64 százaléka tart az energia drágulásától, 59 százalék fél attól, hogy az euróövezeti válság kezelése túl nagy terhet jelenthet Németországnak, 58 százalék pedig adó- és járulékemeléstől tart. Ugyancsak többségi vélemény, illetve félelem, hogy erősödhet az infláció, és növekedhetnek a társadalmi különbségek.

A pártok igyekeznek reagálni. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) például a napokban tízpontos tervet mutatott be a villamos áram árának letörésére és távolodik saját ígéretétől, a gazdagok adóterhelésének növelésétől. Vezető szociáldemokrata politikusok már azt is elképzelhetőnek tartják, hogy emelés helyett inkább csökkentik az adókat, ha sikerül visszaszorítani az adóelkerülést.

A konzervatívok a baloldaltól merítettek több elemet a választási programjukhoz; megígérték például a lakbéremelkedés megfékezését és a minimálbér intézményének kiterjesztését a lehető legtöbb szakmára. Szakértők szerint a CDU/CSU pártszövetség ezzel nem elsősorban szavazatokat akar szerezni, hanem a baloldali beállítottságú szavazókat akarja eltántorítani a választási részvételtől.

A választás iránti alacsony érdeklődéshez hozzájárul, hogy a kancellárjelöltek versengése nem fokozza a feszültséget. Angela Merkel messze a legnépszerűbb politikus és Peer Steinbrücköt, az SPD jelöltjét csak a választók nagyjából negyede látná szívesen a kancellári tisztségben.

Az IfD Allensbach adatai szerint a választók többsége úgy véli, hogy a konzervatív-liberális koalíció megőrzi a többséget a parlamentben, ha pedig ez nem sikerül, nagykoalíció alakul, és mindkét esetben Merkel marad a kancellár.

A szeptemberi választáson összesen 61,8 millióan vehetnek részt. Az IfD Allensbach felmérése alapján 81 százalék akar szavazni, ami jóval magasabb a 2009-es Bundestag-választáson regisztrált 70,78 százalékos részvételi aránynál. Ugyanakkor a pártpreferenciák kevésbé stabilak, mint négy évvel korábban. Míg 2009-ben a választás előtt egy hónappal a részvételt biztosra ígérők 68 százaléka tudta biztosan, melyik pártra szavaz, jelenleg 61 százalék ez az arány, vagyis tízből négyen még nem döntöttek.

Az 2013-as parlamenti választás végeredménye így jóval kevésbé kiszámítható, mint amilyen az érdeklődés iránta. Az egyetlen kimutatható támogatottsággal rendelkező euroszkeptikus párt, a sajtóban elvétve szereplő Alternatíva Németországnak (AfD) például a szavazatok 3 százalékára számíthat - azaz nem lépi át az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt -, de a választási részvételt biztosra ígérők további 5 százaléka azt is mérlegeli, hogy az AfD-re szavaz, vagyis a párt potenciális szavazóbázisa 8 százalékos - mutattak rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából végzett felmérésben az IfD Allensbach szakértői.

A legkevésbé az SPD merítette ki a lehetőségeit. A szociáldemokratákat a biztos szavazók nagyjából 25 százaléka támogatja, de összesen 34 százalék számára képzelhető el, hogy az SPD-re szavazzon. Az SPD-vel közös kormányzásra készülő Zöldek potenciális tábora pedig 24 százalékos, szemben az aktuális 12 százalék körüli támogatottsággal. A két párt így hatékony mozgósítással, erős kampányhajrával akár meg is fordíthatja az erőviszonyokat az utolsó hónapban.

A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a CDU/CSU a szavazatok 40 százalékára számíthat, míg a liberális FDP országos támogatottsága 6 százalékos. Az SPD 24 százalékon áll, a Zöldek 12 százalékot szerezhetnek, a Baloldal pedig 8 százalékot érne el, ha most vasárnap lennének a választások. Így a jelenlegi erőviszonyok alapján a konzervatív-liberális tábor 46 százalékon áll, a három baloldali párt együttes támogatottsága pedig 44 százalékos. Az SPD és a Zöldek hivatalosan elutasítják az együttműködést a Baloldallal.